A munka hálájának napja Japánban
Japánban november 23-án tartják a munka hálájának napját, a munkát, a termelést és az egymás iránti hálát ünneplő nemzeti ünnepet. Jelentése egy régebbi aratási hagyományt visz tovább, a dátum pedig továbbra is a császári aratási szertartás napja.[1][2][3]
Meghatározott célú nemzeti ünnep
Japán nemzeti ünnepekről szóló törvénye november 23-át a munka hálájának napjaként nevezi meg; célja a munka tisztelete, a termelés megünneplése és az egymás iránti hála kifejezése. A törvény azt is kimondja, hogy a nemzeti ünnepek munkaszüneti napok. Ha valamelyik vasárnapra esik, a legközelebbi olyan következő nap válik munkaszüneti nappá, amely maga nem nemzeti ünnep; ez a szabály a munka hálájának napjára is érvényes.[1]
Sokaknak szabadnap ez az ünnep, de a nemzeti ünnepi törvény nem kötelezi a munkáltatókat arra, hogy szabadnapot adjanak az alkalmazottaiknak. Japán munkajogi útmutatása különbséget tesz a nemzeti ünnepek és a munkáltatók által biztosítandó minimális heti pihenőnapok között, ezért az, hogy valaki dolgozik-e, a munkahelyi beosztásától függ.[5]
Az aratási hálaadástól a mai ünnepig
Az 1948-as ünnepi törvény előtt november 23-a a Niiname-sai császári aratási ünnep munkaszüneti napja volt, amelyen az új gabonáért adtak hálát. A törvény előkészítése során olyan elnevezések is felmerültek, mint az „Újgabonafesztivál” és az „Újgabonáért mondott hálaadás napja”. Az elfogadott ünnep megtartotta a régebbi aratási hagyományt, ugyanakkor a munkáért és a termelésért érzett hálára is kiterjesztette a nap jelentését.[2]
A Niiname-szait ma is megtartják november 23-án a császári palotában. A Császári Udvari Hivatal leírása szerint a szertartáson újonnan betakarított gabonát ajánlanak fel a császári ősöknek és istenségeknek, majd a császár maga is fogyaszt belőle; a szertartást az udvar rendszeres szertartásai közül a legfontosabbnak nevezi.[3]
Mire számítsunk ezen a napon?
Az ünnep törvény szerinti jelentése országos, de a rendelkezésre álló hivatalos források nem támasztják alá, hogy a japán háztartások, iskolák vagy munkahelyek egységes szokásrendet követnének. Jól dokumentált szertartás a császári Niiname-sai; bizonyíték nélkül nem szabad országos hagyományként bemutatni a rendszeres iskolai ajándékozást, a vállalati díjátadókat, bizonyos ételeket vagy helyi fesztiválokat.[2][3]
A Japán Nemzeti Bank nemzeti ünnepeken, köztük a munka hálájának napján is zárva tartja irodáit. A látogatók és a helyi lakosok érdeklődjenek az adott szervezetnél vagy szolgáltatónál annak nyitvatartásáról.[4]
Gyakran ismételt kérdések
Mikor van a munka hálájának napja Japánban?
Minden évben november 23-án tartják.[1]
Mindenkinek szabadnap?
Mi történik, ha november 23-a vasárnapra esik?
A nemzeti ünnepekről szóló törvény alapján a legközelebbi olyan következő nap válik munkaszüneti nappá, amely nem másik nemzeti ünnep.[1]
Nyitva vannak a bankok, üzletek és látnivalók?
A Japán Nemzeti Bank nemzeti ünnepeken zárva tartja irodáit. Más bankok, üzletek és látnivalók nyitvatartása eltér, ezért tájékozódjon közvetlenül a felkeresni kívánt helyen.[4]
Források és hivatkozások
A(z) A munkáért való hálaadás napja (Japán) vonatkozásában felhasznált források:
- 「国民の祝日」について- Cabinet Office, Government of Japan
- 各「国民の祝日」について- Cabinet Office, Government of Japan
- 主要祭儀一覧- Imperial Household Agency
- Holiday Schedule of the Bank- Bank of Japan
- 労働基準法 素朴な疑問 Q&A- Tokyo Labour Bureau, Ministry of Health, Labour and Welfare