A zöld napja – Japán

Céllal rendelkező nemzeti ünnep

Japán nemzeti ünnepekről szóló törvénye május 4-ére teszi a zöld napját, és meghatározza célját: „kapcsolódjunk a természethez, legyünk hálásak áldásaiért, és közben gazdagítsuk lelkünket”. A törvény a nemzeti ünnepeket munkaszüneti nappá nyilvánítja. Ha egy nemzeti ünnep vasárnapra esik, a legközelebbi olyan következő nap lesz ünnepnap, amely maga nem nemzeti ünnep; ez a szabály a zöld napjára ugyanúgy érvényes, mint a többi nemzeti ünnepre.[1]

A dátum az alkotmány emléknapja, május 3., és a gyermeknap, május 5. közé esik. Az április végi ünneppel együtt ezek a napok az aranyhét részét alkotják, amely Japán fontos ünnepi időszaka.[1][3]

A dátum és a jelentés kialakulása

A zöld napját 1989-ben vezették be, kezdetben április 29-ére, amely korábban a császár születésnapja volt. 2005-ben módosították a törvényt, így 2007-től április 29-e a Showa-nap lett, a zöld napját pedig május 4-ére helyezték át. A Miniszterelnöki Hivatal szerint május 4-ét az ünnep természethez fűződő kapcsolata, a friss levelek évszaka és az aranyhétben elfoglalt helye alapján választották.[2]

Az ünnep hivatalos jelentése a természetről és a háláról szól. A Miniszterelnöki Hivatal azt is megjegyzi, hogy a Zöld hónap április 15-től május 14-ig tart, és a Zöld Akadémiai Díjat azért alapították, hogy erősítsék a növényzet iránti közérdeklődést és annak megértését. Ezek a hivatalos célok segítenek megérteni az ünnep helyét Japánban anélkül, hogy feltételeznénk, mindenki ugyanúgy tartja meg.[2]

Utazás és mindennapi tervek

Japán nemzeti turisztikai szervezete szerint a zöld napján néhányan vidékre utaznak. Beszámolója szerint egyes látnivalók, különösen az állami kertek, parkok és állatkertek május 4-én ingyenes belépést kínálnak. Ez nem mindenhol érvényes, ezért indulás előtt ellenőrizze az adott létesítmény nyitvatartását és belépési feltételeit.[3]

Az aranyhét az ünnepnapokon túl is befolyásolhatja az utazást. A Japán Nemzeti Turisztikai Szervezet Japán egyik legforgalmasabb turisztikai szezonjaként írja le ezt az időszakot, és előre tervezést javasol; megjegyzi, hogy a vasútállomások zsúfoltak lehetnek, a sinkanszen-vonatokra pedig nélkülözhetetlen az előzetes helyfoglalás. Tájékoztatása szerint a szünet eleje és vége a legforgalmasabb utazási időszak, ezért a zöld napja körüli utak külön tervezést igényelhetnek.[3]

A munkaszüneti nap jogállásából nem derül ki, hogy egy adott bank, üzlet, étterem vagy látnivaló nyitva lesz-e. A nyitvatartás szervezetenként és helyszínenként változik. Látogatás előtt közvetlenül tájékozódjon, az útvonal menetrendjéről és foglalási szabályairól pedig érdeklődjön a közlekedési szolgáltatóknál.[1][3]