A nagykorúság napja – Japán

Közösségi célú ünnep

Japán nemzeti ünnepekről szóló törvénye a nagykorúság napját munkaszüneti napként tartja számon, céljaként pedig a felnőtté váló fiatalok ünneplését és bátorítását jelöli meg. A törvény pótnapról is rendelkezik arra az esetre, ha egy nemzeti ünnep vasárnapra esik: a legközelebbi olyan következő nap lesz munkaszüneti nap, amely maga nem nemzeti ünnep.[1]

Az ünnep az 1948-ban bevezetett kilenc nemzeti ünnep egyike volt. Kezdetben január 15-ére esett, majd 2000-től január második hétfőjére helyezték át egy olyan változtatás részeként, amely hosszabb hétvégéket és több szabadidőt kívánt biztosítani.[2]

Régi rítusok és mai ünnepségek

A nagykorúság napja Japán felnőtté válási rítusainak történetéből merít, de nem egyetlen egységes ősi szertartás folytatása. A 714-ben Obito trónörökös, a későbbi Shōmu császár számára tartott udvari szertartás a legkorábbi dokumentált japán nagykorúsági rítus; az udvari társadalomban a férfiak genpuku szertartását a nők külön rítusai egészítették ki.[3]

Napjainkban helyi szervezetek tartanak nagykorúsági ünnepségeket, amelyeket gyakran seijin-shikinek neveznek. Az események a felnőtt társadalomba fogadják a résztvevőket, és bátorítást nyújtanak nekik. Egy kapcsolódó szentélylátogatás során a résztvevők vállalhatják a társadalmi felelősséget és a közösség szolgálatát.[4][5]

A díszöltözet sok ünnepség látványos része. A nők hosszú ujjú kimonót, furisodét viselnek, a férfiak pedig öltönyt vagy haori-hakamát. Az ünnepségek helyszíne eltérő lehet: egyes önkormányzatok vidámparkokban is rendeztek eseményeket.[5]

Nagykorúság és a résztvevők életkora

Japánban 2022. április 1-jén 20-ról 18 évre csökkentették a nagykorúság törvényes korhatárát. A törvény azonban nem kötelezi az önkormányzatokat arra, hogy meghatározott életkorban vagy a nagykorúság napján tartsanak ünnepséget. Sok helyi önkormányzat az ünnep környékén rendez eseményt azoknak, akik az adott évben töltik be a 20. életévüket.[6][7]

Ez azt jelenti, hogy az ünnep országos üzenete a felnőtté válásról és a helyi rendezvényen ünnepelt életkorról nem feltétlenül ugyanaz. A részvételt tervezők ellenőrizzék az önkormányzat tájékoztatóját a jogosult korosztályról, a dátumról, a regisztráció részleteiről és a helyszínről.[6]

Mire számítsanak a látogatók?

A nagykorúság napja nemzeti ünnep, de az intézmények és vállalkozások nyitvatartása eltérő. A Japán Nemzeti Bank irodái zárva tartanak a nemzeti ünnepeken. Utazás előtt érdeklődjön közvetlenül más bankoknál, hivataloknál, üzleteknél, látnivalóknál és közlekedési szolgáltatóknál.[1][8]

A helyi rendezvények idején az ünnepségek helyszíne és környéke zsúfolt lehet. Ha szeretne megnézni vagy lefényképezni egy ünnepséget, kövesse a helyszín útmutatását, és hagyjon teret a résztvevőknek; a rendezvények részleteit helyben határozzák meg.[5][6]