Újév – Ukrajna

Dátum és jogi státusz

Ukrajna Munka Törvénykönyvének 73. cikke január 1-jét újévként nevezi meg, és a hivatalos ünnepek közé sorolja. A törvénykönyv szokásos szabályai szerint, ha az ünnep a heti pihenőnappal esik egybe, a pihenőnap az ünnepet követő napra kerül át.[1]

Fontos kivétel, hogy hadiállapot idején a munkaügyi kapcsolatokról szóló törvény kimondja: a Munka Törvénykönyvének 67. és 73. cikke nem alkalmazandó. Ennek következtében ebben az időszakban felfüggesztik a szokásos ünnepnapi és automatikus pihenőnap-áthelyezési szabályokat; január 1-je önmagában nem garantál minden munkavállalónak szabadnapot.[1][2]

Változó naptár és rétegzett történelem

Az év kezdete nem mindig január 1-je volt az ukrán területeken. Az Ukrán Internetes Enciklopédia szerint a kereszténység felvétele előtt Rusz naptára március 1-jén kezdődött; a bizánci naptár szeptemberi évkezdést hozott, az Ukrajnában január 1-jével kezdődő Julián-naptár pedig a 14. és 15. században terjedt el.[3]

A szilveszterhez a bőséges termést, valamint a család egészségét és boldogságát biztosítani hivatott népi rítusok is kapcsolódtak. Az enciklopédia olyan szokásokat jegyez fel, mint a kutia fogyasztása, a gyermekek kántálása, a jelképes gabonavetés és a Malanka-felvonulás. Leírása szerint a szovjet hatóságok betiltották a hagyományos rítusokat, és a nyilvános ünneplést hivatalos keretek közé terelték; 1991 után, különösen Nyugat-Ukrajnában, a hagyományos szokások újjáéledtek.[3]

Dalok és évszakos szokások

Az ukrán téli énekhagyomány megkülönbözteti a karácsonyi kántálóénekeket, vagyis a koljadkit, a szilveszterkor énekelt scsedrivkitől. Ezek az énekek jó termést, jólétet, szerencsét és egészséget kívánnak, így az évfordulót a háztartás és a közösség reményeihez kapcsolják.[4]

Az újévről szóló bejegyzés a kutiát is a régebbi szilveszteri rituális szokások részeként említi. A szokások időben és helyenként változtak, ezért ezek a források nem támasztanak alá egyetlen menüt vagy valamennyi ukrán által ma is követett egységes szokásrendet.[3][4]

Tervezés az ünnep idejére

A Munka Törvénykönyve meghatározza az ünnep dátumát és a munkahelyi szabályokat, de nem írja elő a bankok, üzletek, éttermek és közlekedési szolgáltatók nyitvatartását. A menetrendjük eltérő lehet, ezért az utazók érdeklődjenek közvetlenül az igénybe venni kívánt hivatalnál, vállalkozásnál vagy szolgáltatónál.[1][2]