Az Áldozati ünnep (Eid al-Adha) a Fülöp-szigeteken
A Fülöp-szigeteken az Eid al-Adha országos szintű, rendszeres ünnepnap, amelynek dátuma az iszlám naptár szerint határozódik meg, és amelyet elnöki proklamáció alapján hirdetnek meg. A muszlim Fülöp-szigetiek számára ez az ima, Ibrahim hitének felidézése, valamint a családdal és a közösséggel való osztozás napja.[1][2]
Országos rendszeres ünnepnap
A 9849-es törvény (Republic Act No. 9849) a Zhul Hijja, az iszlám naptár tizenkettedik hónapjának tizedik napját az Eidul Adha nemzeti ünnepévé nyilvánította, és a rendszeres ünnepnapok közé sorolta. A tényleges dátumot az iszlám vagy holdnaptár, illetve az iszlám csillagászati számítások alapján határozzák meg, majd elnöki proklamáció hirdeti ki, miután a Fülöp-szigeteki Muszlimok Nemzeti Bizottsága javaslatot tett rá.[1][2]
A rendszeres ünnepnap az egész országban érvényes, nem csupán a muszlim többségű tartományokban. Ez a státusz azonban nem jelenti azt, hogy minden munkahely vagy szolgáltatás ugyanazt a rendet követi: tervezés előtt tájékozódjon közvetlenül a munkáltatónál, a kormányhivatalnál, a banknál, az üzletnél vagy a közlekedési szolgáltatónál. Az Eid al-Adha dátumát elnöki proklamáció határozza meg, és nincs megjelölve pótnap.[1][2]
Jelentése és vallási háttere
Az Eid al-Adha arra emlékezik, hogy Ibrahim próféta kész volt engedelmeskedni Isten parancsának, és feláldozni fiát; az iszlám hagyomány szerint Isten megkímélte a fiút, és egy állatot adott áldozatul. Az ünnep egyben a mekkai zarándoklat, a haddzs csúcspontját is jelzi, amely az iszlám egyik fontos pillére. Ezeket a vallási jelentéseket a muszlimok világszerte közösen vallják, míg az Eid nemzeti rendszeres ünnepnappá nyilvánítása kifejezetten a Fülöp-szigetekre jellemző.[1][3]
Ima, osztozás és családi látogatások
A Fülöp-szigeteken az Eid alkalmából tartott közösségi összejövetelek általában reggeli imával kezdődnek. A Fülöp-szigeteki Egyetem Iszlám Tanulmányok Intézete a napot a közösségi összejövetel és az Udhiya, illetve Qurban idejeként írja le: ez Ibrahim emlékére kecske vagy tehén feláldozását jelenti, a hús egy részét pedig a rászoruló családok között osztják szét.[3]
A Fülöp-szigeteki Nemzeti Múzeum az Eid ünnepi hagyományai közé sorolja a közös imát, a recitálást, a díszes ruhák viselését, más háztartások felkeresését, valamint a helyi finomságok és italok megosztását. A Fülöp-szigeteki Egyetem egyik beszámolója szerint a meghívott vendégekkel tartott családi összejöveteleket kandurinak nevezik. A szokások és az ételek közösségenként eltérhetnek, ezért ezek a példák nem tekinthetők egységes országos menünek vagy általános gyakorlatnak.[3][4]
Tervezés az ünnep köré
Mivel az ünnep dátuma a Gergely-naptár szerint évről évre változik, munka, időpontok vagy utazás tervezésekor az adott év hivatalosan kihirdetett dátumát vegye alapul. A nemzeti ünnepnapi besorolás meghatározza az ünnepnapot. Indulás előtt tájékozódjon az adott bank, üzlet, közlekedési szolgáltatás, hivatal vagy helyszín nyitvatartásáról és menetrendjéről.[1][2]
Gyakran ismételt kérdések
Rendszeres ünnepnap az Eid al-Adha a Fülöp-szigeteken?
Mikor tartják az Eid al-Adhát?
Ha hétvégére esik, automatikusan másik napra kerül az ünnep?
Mi tart nyitva Eid al-Adha napján?
Az országos rendszeres ünnepnapi besorolás nem határozza meg az egyes bankok, üzletek, hivatalok vagy közlekedési szolgáltatások nyitvatartását. Látogatás vagy utazás előtt ellenőrizze az adott vállalkozás vagy szolgáltatás menetrendjét.[2]
Források és hivatkozások
A(z) Áldozati ünnep (Eid al-Adha) (Fülöp-szigetek) vonatkozásában felhasznált források:
- R.A. No. 9849- The Lawphil Project, Arellano Law Foundation
- Proclamation No. 1006- The Lawphil Project, Arellano Law Foundation
- The Significance of Eid’l Adha by Macrina “Hannah” A. Morados (IIS Dean)- Institute of Islamic Studies, University of the Philippines-Diliman
- Eid al-Adha- National Museum of the Philippines