Áldozati ünnep (Eid al-Adha) Malajziában
Az Eid al-Adhát Malajziában Hari Raya Haji vagy Hari Raya Aidiladha néven ismerik; a muszlim ünnepet dhu al-hiddzsa 10-én tartják. Az imádság és a korban szertartása Ibrahim és Ismail odaadására emlékeztet, a malajziai jog pedig munkaszüneti nappá nyilvánítja, egyes államokban eltérő időtartammal.[1][2][6]
Jelentése és időpontja
Az Eid al-Adha, más néven Hari Raya Korban, arra emlékezik, hogy Ibrahim kész volt engedelmeskedni Istennek, fia, Ismail pedig szintén kész volt az engedelmességre. A malajziai Iszlám Fejlesztési Osztály által közzétett khutba a korbant az őszinte alávetettség és odaadás emlékeztetőjeként mutatja be; a szertartás lényege nem az állat húsa és vére.[6]
Munkaszüneti státusz
Malajzia ünnepnapokra vonatkozó törvényei munkaszüneti napként tüntetik fel a Hari Raya Hajit. Az 1951-es ünnepnapokról szóló törvény jegyzéke Kelantanban és Terengganuban két napot, az adott törvény hatálya alá tartozó többi államban pedig egy napot biztosít. Sabahnak és Sarawaknak külön ünnepnapokról szóló rendelete van, amely szintén felsorolja a Hari Raya Hajit.[1][2][3][4]
A munkaszüneti nap nem jelenti automatikusan azt, hogy minden magánszektorbeli munkavállaló éppen ezt a napot kapja szabadnapként. A félszigeti Malajziában és Labuanban a foglalkoztatási törvény évente 11 fizetett munkaszüneti napról rendelkezik; ezek közül öt meghatározott, a fennmaradó hatot pedig a munkáltatók választják ki a hivatalos közlönyben közzétett ünnepnapok közül, és a törvény bizonyos esetekben engedélyezi az áthelyezést. A törvény fizetett pótnapot is biztosít, ha az érintett ünnepnap pihenőnapra vagy másik munkaszüneti napra esik.[5]
Imádság és korban
A muszlimok az ünnepet Eid-imával tartják meg. A korbanról szóló útmutatójában a Szövetségi Területek Mufti Hivatala azt írja, hogy az áldozatot az Eid-ima és a prédikáció után végzik, de dhu al-hiddzsa következő napjaiban is sor kerülhet rá.[7]
A korban az Eid al-Adhához kapcsolódó istentiszteleti forma. A Mufti Hivatala szerint a szertartás része, hogy húsából a rászorulóknak is juttatnak. Azt is közli, hogy a hús egy része felhasználható kendurira, vagyis közösségi étkezésre, ha egy adagot nyersen adnak a rászorulóknak; ezért a közös étkezés lehetséges gyakorlatként írható le, nem pedig országszerte egységes szokásként.[8]
Mire lehet számítani?
Sabahban általában az állam munkaszüneti napokról szóló rendelete vonatkozik a közhivatalokra, iskolákra és bankokra; a rendelet ezeket az intézményeket a munkaszüneti napokat megtartók közé sorolja. Egyes közhivatalokra kivételek vonatkozhatnak. Malajzia más részein az adott állami vagy szövetségi munkaszüneti törvény az irányadó, és ezek a törvények nem határozzák meg az egyes vállalkozások nyitvatartását. Látogatás előtt érdeklődjön az adott üzletnél, banknál vagy szolgáltatónál.[1][3][4]
Gyakori kérdések
Munkaszüneti nap a Hari Raya Haji Malajzia egész területén?
Az alkalmazandó ünnepnapi jogszabályok munkaszüneti napként sorolják fel. A napok száma eltér: az 1951-es ünnepnapokról szóló törvény Kelantanban és Terengganuban két napot ír elő, a hatálya alá tartozó többi államban pedig egyet. Sabah és Sarawak saját rendeleteiben sorolja fel az ünnepet.[2][3][4]
Mindenki kap fizetett szabadnapot?
Nem feltétlenül. A félszigeti Malajziában és Labuanban a foglalkoztatási törvény hatálya alá tartozó magánszektorbeli munkavállalóknak a Hari Raya Haji nem tartozik az öt kötelező ünnepnap közé; a munkáltatók hat további, hivatalos közlönyben közzétett ünnepnapot választanak ki fizetett szabadnapként, és meghatározott körülmények között áthelyezhetik azokat.[5]
Mi történik a korban során?
Nyitva vannak a bankok és az üzletek?
Sabah rendelete a munkaszüneti napot a bankok, iskolák, közhivatalok és kormányzati hivatalok ünnepnapjaként határozza meg, bizonyos hivatalokra vonatkozó kivételekkel. Utazás előtt érdeklődjön közvetlenül az üzleteknél és szolgáltatóknál.[3]
Források és hivatkozások
A(z) Áldozati ünnep (Eid al-Adha) (Malajzia) vonatkozásában felhasznált források:
- AKTA DAN WARTA- Bahagian Kabinet, Perlembagaan dan Perhubungan Antara Kerajaan, Jabatan Perdana Menteri
- Holidays Act 1951 (Act 369)- Bahagian Kabinet, Perlembagaan dan Perhubungan Antara Kerajaan, Jabatan Perdana Menteri
- Holidays Ordinance (Sabah Cap. 56)- State Attorney-General’s Chambers, Sabah
- Public Holidays Ordinance, Chapter 8 (1958 Edition)- State Attorney-General’s Chambers, Sarawak
- Employment Act 1955 (Act 265)- Department of Labour Peninsular Malaysia, Ministry of Human Resources
- Khutbah Aidiladha 1446H: Korban dan Semangat Kebersamaan- Jabatan Kemajuan Islam Malaysia
- Irsyad Hukum Khas Haji dan Korban Siri ke-91: Hukum Menyembelih Binatang Korban pada Waktu Malam- Jabatan Mufti Wilayah Persekutuan
- Irsyad Hukum Khas Haji dan Korban Siri ke-93: Hukum Menggunakan Daging Korban untuk Majlis Kenduri- Jabatan Mufti Wilayah Persekutuan