Nagyboldogasszony napja (Žolinė) Litvániában
Litvániában augusztus 15-én tartják a Žolinė ünnepét, a Boldogságos Szűz Mária mennybevételének ünnepét. Egyszerre munkaszüneti nap és katolikus ünnep; a megünneplésében fontos szerepet kapnak a templomi szertartások, valamint a növények és gyógynövények megáldása.[1][2]
Munkaszüneti nap a litván jog szerint
A litván munka törvénykönyvének 123. cikke augusztus 15-ét Žolinė néven sorolja fel, és kimondja, hogy a munkaszüneti napok rendszerint szabadnapok. Munkaszüneti napon általában csak a munkavállaló beleegyezésével lehet dolgozni, a törvénykönyvben és a kollektív szerződésekben rögzített kivételek figyelembevételével.[1]
Ha az ünnep hétvégére esik, nem helyezik át a következő hétköznapra, és emiatt nem jár további szabadnap. Az ünnepnapon dolgozó munkavállalók emelt bérre jogosultak a Litván Állami Munkaügyi Felügyelet által ismertetett szabályok szerint.[3]
A mennybevétel ünnepe és a Žolinė
A katolikusok számára ez az ünnep azt a hitet idézi fel, hogy Máriát földi életének végén testestül-lelkestül a mennybe vették. A Litván Enciklopédia katolikus ünnepként írja le, amelyet augusztus 15-én tartanak, és megjegyzi, hogy XII. Piusz pápa 1950-ben hirdette ki hittételként ezt a tanítást.[2]
A Žolinė elnevezés a növényekhez és a zöldellő természethez kapcsolódik. A litván hagyományok az ünnepet az érő terméssel, valamint Žemynához, a litván földistennőhöz kapcsolódó régebbi szokásokkal is összekötik; a források ezeket az ünnepre ható tényezőkként írják le, nem pedig annak egyetlen eredeteként.[2][4]
Templomi áldások és helyi szokások
Az emberek vadon termő és kerti virágokból álló csokrokat visznek a templomba megáldatni; az istentiszteleteken gyógynövényeket és az új termésből származó terményeket is megáldanak. A Litván Enciklopédia tájegységenként eltérő hagyományos csokrokat jegyez fel: a földművesek gabonakalászokat tettek beléjük, Dzūkijában zöldségeket is, Szamogitiában pedig bogáncsot.[2][4]
A Žolinė búcsúünnepségei étkezésre hívják össze a rokonokat és a szomszédokat. A Litván Enciklopédia a legismertebb zarándokünnepségek között említi Krekenavát és Pivašiūnait; Litvánia nemzeti turisztikai hivatala többnapos ünnepségekről, körmenetekről és vásárokról is beszámol.[2][4]
Mire számíthatunk az ünnepnapon?
A munka törvénykönyve munkaszüneti napként kezeli ezt a dátumot, az Európai Bizottság EURES szolgálata pedig általában zárva tartónak jelöli a hivatalokat, vállalkozásokat és szervezeteket. A nyitvatartásról közvetlenül az adott helyszínen tájékozódjon.[1][5]
Utazás előtt ellenőrizze az érintett szolgáltató menetrendjét, különösen, ha tervei egy adott útvonaltól függenek.
Gyakori kérdések
Mikor van a Žolinė Litvániában?
Minden évben augusztus 15-én tartják; a munka törvénykönyve is ezt a dátumot jelöli meg a Žolinė ünnepére.[1]
Szabadnap a Žolinė?
Munkaszüneti nap, amikor rendszerint nem kell dolgozni. A jogszabályi kivételek és az alkalmazandó kollektív szerződések alapján bizonyos esetekben lehet munkát végezni.[1]
Ad Litvánia helyettesítő szabadnapot, ha augusztus 15. hétvégére esik?
Nem. Az Állami Munkaügyi Felügyelet szerint az ünnepet nem helyezik át másik munkanapra, és ha hétvégi pihenőnapra esik, nem jár érte további szabadnap.[3]
Mi történik a Žolinė templomi szertartásain?
Források és hivatkozások
A(z) Nagyboldogasszony napja (Litvánia) vonatkozásában felhasznált források:
- XII-2603 Law on Approval, Entry into Force and Implementation of the Labor Code of the Republic of Lithuania- International Labour Organization, NATLEX
- Žolinė- Visuotinė lietuvių enciklopedija (Universal Lithuanian Encyclopedia)
- Žolinė – savaitgalį: ką svarbu žinoti apie darbo laiką ir apmokėjimą?- Valstybinė darbo inspekcija prie Socialinės apsaugos ir darbo ministerijos (State Labour Inspectorate)
- Curiosities of Pilgrimage- Lithuania Travel (Keliauk Lietuvoje)
- Living and working conditions: Lithuania- European Commission, European Employment Services (EURES)