Halottak napja Litvániában
Litvániában halottak napja, vagyis a Vėlinės november 2-ára esik, és a munka törvénykönyve alapján munkaszüneti nap. Az elhunytakért mondott ima napja, amely szorosan összefonódik a temetőlátogatással és a családi sírok gondozásával.[1][2]
Dátum és jogi státusz
A munka törvénykönyve november 2-át a halottak emléknapjaként (Vėlinės), november 1-jét, mindenszenteket pedig külön dátumként sorolja fel. Kimondja, hogy munkaszüneti napokon a munkavégzés általában korlátozott: a munkavállalók beleegyezésükkel dolgozhatnak; ez alól kivételt jelentenek az összesített munkaidő-beosztások és a kollektív szerződésekben meghatározott esetek.[1]
Jelentése és eredete
A katolikus liturgiában a Vėlinės az elhunytakért mondott ima napja. A litván hagyomány az Ilgės nevű, október vége és november eleje táján tartott régebbi megemlékezéssel is összekapcsolja. Litvánia kereszténnyé válása után a halottak tiszteletének korábbi formái keresztény jelleget öltöttek; mindenszentek és halottak napja azonban ma is két külön nap.[2]
A halottak napi litván szokások az idők során változtak. Litvánia Nemzeti Múzeuma 15. és 16. századi beszámolókra hivatkozik falusi összejövetelekről, terményáldozatokról és az ősök lelkeinek szánt ételről. A 19. században és a 20. század elején egyes vidéki családok megszentelt gyertya mellett étkeztek, ételt tettek félre a halottaknak, vagy ennivalót vittek a temetőbe; az alamizsnaosztás és az imádság kérése szintén a megemlékezés része volt.[4]
Temetők, imádság és regionális szokások
A családi sírok felkeresése és gondozása a mai megemlékezés központi része. A litván enciklopédia szerint a sírokat Vėlinės előtt kitakarítják, a rokonok sírjait pedig mindenszentek napjától kezdve látogatják. A katolikus gyakorlatban a nap imádsággal és misével telik; a szertartásokat temetőbe, templomkertbe vagy templomba vezető körmenet zárhatja.[2]
A síroknál gyújtott gyertyák a megemlékezés ismert kellékei, bár ez a szokás csak a 20. század első felében terjedt el széles körben. A regionális hagyományok eltértek: történelmi beszámolók Dzūkija és Kelet-Aukštaitija egyes részein ételáldozatokról szólnak, a Litván Zene- és Színházművészeti Akadémia egyik forrása pedig arról számol be, hogy Dzūkija déli részén ma is szokás közös tüzeket gyújtani a temetőben.[2][3]
Gyakorlati tudnivalók
Mivel november 2. munkaszüneti nap, Litvánia-szerte befolyásolja a munkarendet; a törvény nem ír elő minden üzletre, bankra és közlekedési szolgáltatásra kiterjedő általános zárvatartást. Utazás előtt tájékozódjon az egyes helyek nyitvatartásáról és a közlekedési menetrendekről. A naptárban rögzített dátum november 2., a megadott naptár pedig nem jelöl ki helyettesítő vagy áthelyezett munkaszüneti napot.[1]
Gyakran ismételt kérdések
Munkaszüneti nap halottak napja Litvániában?
Igen. A munka törvénykönyve november 2-át Vėlinėsként, munkaszüneti napként tartja számon; a munkavégzés általában korlátozott, a meghatározott kivételekkel.[1]
Mikor tartják a Vėlinėst?
Mit csinálnak az emberek Vėlinėskor?
Nyitva vannak az üzletek és bankok, illetve jár a tömegközlekedés?
Utazás előtt közvetlenül az adott üzletnél vagy közlekedési szolgáltatónál tájékozódjon a nyitvatartásról, illetve a menetrendről.
Források és hivatkozások
A(z) Halottak napja (Litvánia) vonatkozásában felhasznált források:
- XII-2603 Law on Approval, Entry into Force and Implementation of the Labor Code of the Republic of Lithuania- International Labour Organization (NATLEX)
- Vėlinės- Mokslo ir enciklopedijų leidybos centras
- Visų šventųjų diena. Vėlinės- Lithuanian Academy of Music and Theatre
- LNM House of History educator Audronė: back then, the afterlife was always around- National Museum of Lithuania