Ortodox húsvét – Bosznia-Hercegovina

Az ünnep és jelentése

A Republika Srpska ünnepi törvénye Pravoslavni Vaskrsnak, vagyis ortodox húsvétnak nevezi az ünnepet. Jelentését a Szerb Ortodox Egyház húsvéti köszöntése, a „Krisztus feltámadt”, valamint azok a helyi egyházi beszámolók fejezik ki, amelyek Krisztus feltámadásának ünnepeként írják le.[1][3]

Egyházi szertartások és helyi szokások

A Dabro-Boszniai Metropólia beszámolói szarajevói, reljevói és más közösségekben tartott húsvéti liturgiákról szólnak. Reljevóban a hívek a liturgia előtt körmenetben megkerülték a templomot; a szertartás áldozással és a húsvéti tojások megáldásával folytatódott.[3]

Egy kupresi templomi beszámoló szerint a liturgia után a hívek pirosra festett tojásokat kaptak, köszöntötték egymást, majd közösen összekoccintották a díszített tojásokat.[4]

A szabadnap joghatóságtól függ

A Republika Srpskában a törvény az ortodox, katolikus és muszlim hívőknek vallási ünnepeik felsorolt első és második napjára fizetett munkahelyi távollétet biztosít. A húsvéti ünnepek között nagypénteket is megnevezi. Ugyanez a törvény kimondja, hogy a munkaszüneti napra eső ünnepet nem helyezik át a következő munkanapra.[1]

A Bosznia-Hercegovinai Föderációban a munkaügyi minisztérium szerint a munkavállalók évente legfeljebb négy munkanapot vehetnek igénybe vallási vagy hagyományos célokra, ebből kettőt fizetéssel. Útmutatása elkülöníti ezt a szabadságjogosultságot a közintézmények és munkáltatók számára törvényileg munkaszünetinek minősített ünnepnapoktól.[2]

Tervezze meg a napját

Ne feltételezze, hogy minden hivatal, bank, üzlet vagy közlekedési szolgáltatás egységes országos zárvatartási rendet követ. A nyitvatartásról érdeklődjön az illetékes munkáltatónál vagy szolgáltatónál, a szertartások időpontjáról pedig kérdezze a helyi szerb ortodox plébániát; a metropólia beszámolói szerint a különböző közösségekben eltérő időpontokban tartják a szertartásokat.[1][2][3]