Áldozati ünnep (Eid al-Adha) – Bosznia-Hercegovina

Jelentése és helye a naptárban

A Kurban-bajram, más néven Hadži-bajram, az iszlám naptárhoz kötődik, és Dhu al-Hidzsa 10. napjára esik. Bosznia-Hercegovina Iszlám Közössége felveszi rendszeres vallási naptárába; az ünnep négy napig tart, központi eseményei pedig az első napon kezdődnek.[3][4]

Az áldozat az iszlám tanítás szerint Ibrahim Isten iránti odaadására emlékeztet. Az Iszlám Közösség istentiszteleti és hálaadó cselekedetként írja le az ünnepet, amelynek társadalmi célja a hús megosztása a rászorulókkal, a barátokkal és a szomszédokkal.[3]

Ima, áldozat és osztozás

Az első nap reggel a közösségben végzett Bajram-namaz imával kezdődik. Az Iszlám Közösség nyilvános közleményei az imát és a prédikációt az ünnep központi részeként mutatják be; szarajevói közleményük a Gazi Husrev-beg mecsetben tartott ünnepélyes összejövetelről is beszámolt.[3][4]

Egyes családok az ima után kurbant, vagyis arra alkalmas állat rituális feláldozását szervezik meg. Az Iszlám Közösség útmutatása azt javasolja, hogy a húst osszák meg a háztartás tagjai, a szomszédok és a szűkösebb körülmények között élők között. A javasolt felosztás ajánlás, nem kötelező szabály, és az útmutatás más vallásúaknak is megengedi a hús átadását.[3][5]

Az Iszlám Közösség beszámolója szerint a nyilvános ünneplés része a látogatás és a jókívánságok cseréje. Vallási útmutatása az áldozatot a nagylelkűséggel és a jó szomszédi viszonnyal is összekapcsolja, tehát nem csupán családi étkezésként tekint rá.[3]

Kik kapnak szabadnapot

Nincs olyan egységes szabály, amely az áldozati ünnep idejére az egész országban mindenkire kiterjedő munkaszünetet rendelne el. A Republika Srpskában az ünnepekről szóló törvény vallási ünnepként nevezi meg a Kurban-bajramot, és az első, valamint a második napra fizetett munkahelyi távollétet biztosít a muszlim hívőknek. A törvény kimondja, hogy a munkaszüneti napra eső ünnepnapokat nem helyezik át a következő munkanapra.[1]

A Bosznia-Hercegovinai Föderációban a Szövetségi Munkaügyi és Szociálpolitikai Minisztérium által ismertetett munkajogi szabály naptári évenként legfeljebb négy munkanap szabadságot biztosít vallási vagy hagyományos célokra, ebből két nap fizetett. Ez a vallási ünnepekhez igénybe vehető szabadság, nem pedig általános rendelkezés minden munkahely bezárásáról.[2]

A minisztérium megjegyzi, hogy egyes munkavállalóknak, köztük az egészségügyi dolgozóknak és a rendőröknek, az ünnep idején is lehet beosztott szolgálatuk. Mielőtt abból indulna ki, hogy egy hivatal, bank, üzlet vagy közlekedési szolgáltatás zárva lesz, kérdezze meg a munkáltatót vagy a helyi szolgáltatót.[6]