Újév
- Dátum
- Nap
- csütörtök
- Pótnap
- Nem
WhatNextHoliday.com
Munkaszüneti napok: Tádzsikisztán (2026)
Kompatibilis az Apple Naptár, a Google Naptár, az Outlook és a mobileszközök rendszereivel.
| Összes munkaszüneti nap | Dátum | Nap | Pótnap |
|---|---|---|---|
| Újév | csütörtök | Nem | |
| Anyák napja | vasárnap | Nem | |
| A ramadán vége (Eid al-Fitr) | (a dátum egy nappal eltolódhat) | péntek | Nem |
| Novruz ünnepe | szombat | Nem | |
| Novruz ünnepe | vasárnap | Nem | |
| Novruz ünnepe | hétfő | Nem | |
| Novruz ünnepe | kedd | Nem | |
| A győzelem napja | szombat | Nem | |
| Áldozati ünnep | (a dátum egy nappal eltolódhat) | szerda | Nem |
| Nemzeti egység napja | szombat | Nem | |
| A függetlenség napja | szerda | Nem | |
| Az alkotmány napja | péntek | Nem |
Hozza ki a legtöbbet a 2026. évi szabadságából: vegyen ki stratégiailag megválasztott szabadságnapokat a munkaszüneti napok körül, így hosszú hétvégéket és hosszabb pihenőidőket alakíthat ki.
jan. 1. - jan. 4.
márc. 20. - márc. 24.
márc. 20. - márc. 29.
máj. 23. - máj. 27.
szept. 5. - szept. 9.
okt. 31. - nov. 8.
nov. 6. - nov. 8.
Számítsa ki a két dátum közötti munkanapok és munkaórák számát a hétvégék és a hivatalos munkaszüneti napok kihagyásával.
Tádzsikisztán ünnepnapjait a 2011-es, az ünnepnapokról szóló törvény határozza meg, amely az alkotmányon alapul, és felsorolja az országban megült napokat.[1] A naptár egyesíti az állami évfordulókat, a Novruz ünnepét, két iszlám ünnepet, valamint az újév és a nőnap nemzetközi napját.[1][2]
A 2011. augusztus 2-i, 753. számú, az ünnepnapokról szóló törvény Tádzsikisztánban az ünnepnapok jogi alapja. Kimondja, hogy az ünnepnapokra vonatkozó jogszabályok az alkotmányon alapulnak, magából a törvényből, más jogi aktusokból és a Tádzsikisztán által elismert nemzetközi jogi aktusokból állnak.[1] A 2. cikk határozza meg az ünnepnapok listáját, amelyet 2011 óta többször módosítottak.[1]
A törvény külön cikkeket tartalmaz a munkaszüneti napokról, az állami zászló ünnepnapokon történő felvonásáról, az ünnepnapokon tartott állami és politikai eseményekről, valamint a szabályok megszegéséért való felelősségről.[1] A szabadnapok pontos listája és az esetleges áthelyezési szabályok ezért magában a törvényben és az azt követő kormányhatározatokban szerepelnek.
A naptár több csoportból áll. A törvény felsorolása az újév napjával, január 1-jén kezdődik, és olyan szakmai napokkal folytatódik, mint a vámhivatalnokok, valamint a munka- és szociális védelmi terület dolgozóinak napja.[1] Nem minden listán szereplő nap munkaszüneti nap, ezért a munkaszüneti ünnepnapok saját cikkel rendelkeznek.[1]
A tervezés szempontjából a legfontosabb napok az újév, az Anyák napja, a Novruz ünnepe, a győzelem napja, a Nemzeti egység napja, a függetlenség napja, az alkotmány napja, a ramadán vége (Eid al-Fitr) és az Áldozati ünnep, amelyeket ezen az oldalon a naptár állami ünnepként kezel.[1]
A Novruz ünnepe a tavasz első napját és a természet megújulását jelzi. Az UNESCO szerint Közép-Ázsiában és más régiókban több mint háromezer éve ünneplik, és Tádzsikisztán azon tizenkét ország közé tartozott, amelyek közösen jelölték azt az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.[2]
Az UNESCO olyan ünnepségeket ír le, amelyek magukban foglalnak egy különleges közös étkezést, új ruhákat, családi és baráti látogatásokat, valamint a gyermekeknek szánt ajándékokat. Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2010-ben március 21-ét a Novruz nemzetközi napjává nyilvánította.[2]
Tádzsikisztán alkotmánya szekuláris államként írja le az országot, és elválasztja a vallási közösségeket az államtól, de mindenkinek garantálja a vallási szertartásokon való részvétel jogát is.[3] A két iszlám ünnep, a ramadán vége (Eid al-Fitr) és az Áldozati ünnep a hivatalos naptár része.[1]
Tádzsikisztánban a legtöbb muszlim szunnita, a Pamír-hegységben pedig egy kisebb iszmájita síita kisebbség él.[4] Az ünnepnapok a holdnaptárt követik, így minden évben körülbelül tíz-tizenegy nappal korábbra esnek, és az újhold megjelenésekor kezdődnek.[5] A ramadán vége (Eid al-Fitr) általában három napig tart, az Áldozati ünnep pedig akár négyig is.[5][6]
A függetlenség napja az 1991. szeptember 9-i függetlenségi nyilatkozatot jelöli.[7] A nemzeti egység napja június 27-én arra a békéről és a nemzeti megegyezésről szóló általános megállapodásra emlékeztet, amely rendezte a kormány és az Egyesült Tádzsik Ellenzék közötti konfliktust, és amelyet 1997-ben ezen a napon írtak alá.[7] Az alkotmány napja az 1994-es alkotmányt jelöli.[3]
A győzelem napja május 9-én a második világháború szélesebb körű emlékezetéhez tartozik, amelyre az Egyesült Nemzetek Szervezete felhívja az államokat május 8. és 9. megünneplésére.[8]
Az ünnepnapokról szóló törvény kimondja, hogy a munkaszüneti napokat külön cikk tartalmazza, és rendelkezik az állami zászló felvonásáról és az ünnepnapi nyilvános eseményekről is.[1] Az itt felhasznált források nem sorolják fel az üzletekre, bankokra vagy a közlekedésre vonatkozó szabályokat, ezért bezárás esetén mielőtt támaszkodna rá, ellenőrizze a nyitvatartási időt a vállalkozásnál vagy az üzemeltetőnél.[1]
A tavaszi és őszi ünnepnapok körüli utazás lefoglalása előtt ellenőrizze a kormány szabadnapokról szóló határozatát, mivel az iszlám ünnepek a holdhoz kötődnek, és a dátumhoz közel erősítik meg azokat.[5] A Novruz ünnepe és az eid ünnepnapok sorozatát hozhatják létre, ezért időben foglaljon közlekedést és szállást.[5]
A 2011. augusztus 2-i, 753. számú, az ünnepnapokról szóló törvény, amely az alkotmányon alapul, és amelyet többször módosítottak.[1]
A holdnaptárt követik, és évente körülbelül tíz-tizenegy nappal korábbra esnek.[5]
Az 1997. június 27-én aláírt, a békéről és a nemzeti megegyezésről szóló általános megállapodásra emlékeztet.[7]
Igen. Az alkotmány szekuláris államként írja le, és elválasztja a vallási közösségeket az államtól.[3]