Oroszország napja Oroszországban
Oroszország napját június 12-én tartják, és a Munka Törvénykönyv munkaszüneti napként sorolja fel. A dátum az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság (OSZSZSZK) 1990-es állami szuverenitási nyilatkozatára emlékeztet; az OSZSZSZK ekkor a Szovjetunió egyik tagköztársasága volt.[1][2]
Mire emlékezik ez a nap?
1990. június 12-én az OSZSZSZK Népi Küldötteinek Első Kongresszusa elfogadta az állami szuverenitásról szóló nyilatkozatot. A nyilatkozat kimondta a köztársaság szuverenitását, valamint alkotmányának és törvényeinek elsőbbségét a területén. Fontos lépés volt Oroszország és a Szovjetunió változó viszonyában, de nem az ezen a napon kikiáltott függetlenséget jelentette.[2]
A dátum 1992-ben lett munkaszüneti nap. 1994-ben állami ünneppé nyilvánították, 1998-tól Oroszország napjának nevezték, a 2002-ben hatályba lépett Munka Törvénykönyv pedig már ezen a hivatalos néven vette fel az ünnepnapok közé. Az Elnöki Könyvtár megjegyzi, hogy az ünnepet függetlenség napjaként is emlegették, hivatalos neve azonban jelenleg Oroszország napja.[2]
Jogi státusz és munkaszünet
Az orosz Munka Törvénykönyv 112. cikke június 12-ét munkaszüneti napként sorolja fel. Azt is kimondja, hogy ha a heti pihenőnap munkaszüneti nappal esik egybe, a pihenőnap a következő munkanapra kerül át; az újévi ünnepekre külön kivétel vonatkozik. A kormány rendeletben további pihenőnap-áthelyezéseket is elrendelhet.[1]
Ez a megjelölés nem jelenti azt, hogy minden szolgáltatás leáll. A 153. cikk magasabb minimális díjazást ír elő a munkaszüneti napon végzett munkára; a pontos összeg a dolgozó bérezési formájától függ. A munkát végző dolgozó azt is választhatja, hogy helyette másik pihenőnapot kap.[1][3]
Szertartások és megemlékezések
A hivatalos események közé tartozott a Kremlben rendezett ünnepség, amelyen az elnök állami díjakat ad át. Az Elnöki Könyvtár ezt Oroszország napjának hagyományaként írja le, és beszámol a moszkvai Vörös téren tartott ünnepségekről is, amelyek tűzijátékkal zárulnak.[2]
A dátum hivatalos története az állami szuverenitáshoz és Oroszország intézményeinek fejlődéséhez kötődik. Az Elnöki Könyvtár Oroszország napját a nemzeti egység, valamint az ország jelenéért és jövőjéért vállalt közös felelősség jelképeként mutatja be.[2]
Tervezés az ünnep idejére
A lakosok és látogatók számára a biztos gyakorlati tudnivaló az, hogy ez jogilag munkaszüneti nap. Munkahelyek és szolgáltatások ettől még működhetnek, a Munka Törvénykönyv pedig szabályozza az aznapi munkavégzés díjazását.[1][3] A nyitvatartásról és a menetrendről közvetlenül az adott hivatalnál, banknál, üzletnél vagy közlekedési szolgáltatónál tájékozódjon.
Gyakori kérdések Oroszország napjáról
Mikor van Oroszország napja?
Munkaszüneti nap Oroszország napja?
Oroszország napja azt jelenti, hogy Oroszország 1991-ben kikiáltotta függetlenségét?
Nem. A dátum az OSZSZSZK 1990. június 12-én elfogadott állami szuverenitási nyilatkozatára emlékeztet. Az Elnöki Könyvtár szerint 1992-ben lett munkaszüneti nap, az Oroszország napja hivatalos elnevezés pedig 2002-ben lépett hatályba.[2]
Nyitva vannak az üzletek, a bankok és a tömegközlekedés?
A hivatkozott Munka Törvénykönyv-rendelkezések nem határozzák meg a nyitvatartást vagy a közlekedési menetrendeket. Az adott szolgáltatónál tájékozódjon, mivel az ünnep munkaszüneti státusza nem határoz meg minden szolgáltatásra egységes országos rendet.[1]
Milyen szertartásokat tartanak?
Az Elnöki Könyvtár hagyományként említi az elnök Kremlben tartott állami díjátadóit és a moszkvai Vörös téren rendezett, tűzijátékkal záruló ünnepségeket. A más helyszíneken tartott események eltérhetnek.[2]
Források és hivatkozások
A(z) Oroszország napja (Oroszország) vonatkozásában felhasznált források:
- ТК РФ Статья 112. Нерабочие праздничные дни- КонсультантПлюс
- День принятия Декларации о государственном суверенитете России – День России- Presidential Library named after B. N. Yeltsin
- ТК РФ Статья 153. Оплата труда в выходные и нерабочие праздничные дни- КонсультантПлюс