Az alkotmány napja – Norvégia

Az alkotmányhoz kötődő ünnep

Az alkotmányt 1814-ben fogadták el, amikor Norvégia a Dániával fennálló unióból egy Svédországgal kötendő új politikai megállapodás felé haladt. Többek között a hatalmi ágak szétválasztásának és a népszuverenitásnak az elveit rögzítette, és azután is hatályban maradt, hogy Norvégia még ugyanabban az évben unióra lépett Svédországgal.[3]

Az ünneplésnek saját története van. Az ünnepségek nem sokkal 1814 után kezdődtek, Karl Johan király 1820 és 1829 között betiltotta őket, majd újra visszatértek; az első nyilvános, az alkalomhoz kötődő beszéd 1833-ban hangzott el. Norvégia nemzeti ünnepét azóta május 17-én tartják.[4]

Munkaszüneti nap és munkavégzési szabályok

A norvég törvény május 17-ét munkaszüneti nappá nyilvánítja, és a legtöbb jogi szempontból a vasárnappal egyenértékűnek tekinti. Ugyanez a törvény a vasárnapi szabályokat alkalmazza az állandó kiskereskedelmi üzletekben történő értékesítésre is. Az ünnep dátuma május 17. marad; a hivatkozott törvény nem jelöl ki helyettesítő hétköznapot arra az esetre, ha vasárnapra esik.[1]

Vasárnap és munkaszüneti napokon általában nem lehet dolgozni, kivéve, ha a munka jellege ezt szükségessé teszi. A május 17-i munkavégzésre beosztott munkavállalókat rendes bér és pótlék illeti meg; ha a pótlék mértékét megállapodás vagy jogszabály nem rögzíti, a Munkaügyi Felügyelet szerint annak legalább a rendes bér 50%-át kell elérnie.[2][5]

Felvonulások, öltözet és ételek

Az országszerte tartott ünnepségek központi elemei a gyermekfelvonulások. A helyi menetekben gyakran fúvószenekarok és zászlók is szerepelnek. Oslóban a menet elhalad a királyi palota előtt, ahol a királyi család üdvözli a tömeget; Bergen a Buekorps nevű, környékbeli dobosokból álló csoportjairól ismert.[4]

Sokan bunadot, vagyis tájegységenként eltérő hagyományos népviseletet, illetve az abból ihletett ünnepi öltözéket viselnek. A családok és barátok gyakran közösen reggeliznek a felvonulások előtt. A nap során népszerű a fagylalt és a hot dog; a helyi iskolákban beszédeket mondanak, zenélnek és játékokat rendeznek.[4]

Az ünnep hangulata hazafias és vendégszerető; a falvakban és a városokban egyaránt rendeznek ünnepségeket. A felvonulások és szokások polgári ünneplésnek számítanak, nem katonai bemutatóknak; középpontjukban a gyerekek és a helyi közösségek állnak.[4]

Mire számíthatnak a látogatók?

A legtöbb üzlet és iroda zárva tart, bár ételárusok és árusok szolgálják ki a felvonulások közönségét. Az éttermek forgalmasak lehetnek, ezért érdemes előre asztalt foglalni, ha étteremben szeretne enni. A városközpontokban és településközpontokban a felvonulások idején utakat zárhatnak le; indulás előtt tájékozódjon a helyi közlekedési információkról.[4]