Áldozócsütörtök Norvégiában
Az áldozócsütörtök norvég neve Kristi himmelfartsdag; törvényben meghatározott munkaszüneti nap, húsvétvasárnap utáni hatodik csütörtökön. A Norvég Egyház istentisztelettel ünnepli, és sok gyülekezet szabadtéri szertartást is tart.[1][2]
Változó dátumú munkaszüneti nap
A norvég ünnepnapokról és az ünnepnapi nyugalomról szóló törvény az ország munkaszüneti napjai közé sorolja az áldozócsütörtököt, és húsvétvasárnap utáni hatodik csütörtökként határozza meg. Ezért a húsvéttal együtt minden évben változik a dátuma; húsvétvasárnap után 39 nappal van, és mindig csütörtökre esik.[1]
A Norvég Egyház leírása szerint az áldozócsütörtök Jézus mennybemenetelére emlékezik, 39 nappal feltámadása után. Az egyház beszámolója szerint a tanítványok azt a küldetést kapták, hogy tanúságot tegyenek arról, amit láttak és hallottak. Azt is megjegyzi, hogy az áldozócsütörtököt valószínűleg a 4. században vezették be külön keresztény ünnepként egyes egyházakban.[2]
Hogyan ünneplik?
A Norvég Egyházban az istentisztelet a nap megünneplésének gyakori módja, és sok áldozócsütörtöki szertartást a szabadban tartanak. Az egyház szerint a nap egyszerre jelent búcsúvételt és emlékeztet arra az ígéretre, hogy Jézus közel marad; az egyházi naptár szerint tíz nappal később következik pünkösd.[2]
Az egyház több elnevezést is használ a napra, köztük a Kristi himmelfart, himmelferda és helgetorsdag neveket; Norvégiában a legelterjedtebb elnevezés a Kristi himmelfartsdag. Kérdezze meg családtagjait vagy helyi vendéglátóit, milyen programot terveznek erre a napra.[2]
Munkavégzés és üzletek nyitvatartása
A munkakörnyezeti törvény szerint vasárnap és munkaszüneti napokon általában nem lehet dolgozni, kivéve, ha a munka jellege ezt szükségessé teszi. Ezért sok munkavállaló szabadnapot kap, de egyes szolgáltatások és munkakörök ünnepnapi munkavégzést igényelhetnek. A szabály önmagában nem garantál mindenkinek fizetett szabadnapot; az ünnepnapi pótlékról a munkafeltételek vagy a kollektív megállapodások rendelkeznek.[3][4]
A norvég ünnepnapi törvény általában előírja, hogy a fogyasztóknak árut értékesítő állandó kiskereskedelmi egységek munkaszüneti napokon zárva tartsanak. Kivételek vonatkoznak többek között azokra a kis üzletekre, amelyek főként kioszkárut vagy élelmiszert árulnak, a feltételeknek megfelelő benzinkutakra, a kempingszezonban a kempingek területén működő üzletekre, valamint a kijelölt turisztikai területek üzleteire. Az éttermek és más felsorolt kategóriák is kivételt képeznek, így a nyitvatartás a vállalkozás típusától és helyétől függhet.[5]
Az áldozócsütörtökre a munkaszüneti napokról szóló törvény vonatkozik, amely éjféltől éjfélig tartó nyugalmat ír elő, és tiltja a túlzott zajt.[1][5]
Gyakori kérdések
Munkaszüneti nap az áldozócsütörtök Norvégiában?
Igen. Az ünnepnapokról és az ünnepnapi nyugalomról szóló törvény munkaszüneti napként sorolja fel a Kristi himmelfartsdagot.[1]
Mikor van az áldozócsütörtök?
Minden munkavállaló fizetett szabadnapot kap?
Nyitva vannak az üzletek az áldozócsütörtökön?
A fogyasztóknak árut értékesítő állandó kiskereskedelmi egységek többségének zárva kell tartania, de a törvény meghatározott üzlettípusokra és helyszínekre kivételeket enged. Ellenőrizze az adott üzlet nyitvatartását.[5]
Tartanak istentiszteletet áldozócsütörtökön Norvégiában?
A Norvég Egyház szerint gyakoriak az aznapi istentiszteletek, és sokat a szabadban tartanak. Az istentisztelet részleteiről érdeklődjön a helyi gyülekezetnél.[2]
Források és hivatkozások
A(z) Áldozócsütörtök (Norvégia) vonatkozásában felhasznált források:
- Lov om helligdager og helligdagsfred - Straff - Lovdata- Lovdata
- Kva er Kristi himmelfartsdag?- The Church of Norway
- Working Environment Act- Norwegian Labour Inspection Authority
- Pay- Norwegian Labour Inspection Authority
- Lov om helligdager og helligdagsfred - Salg fra faste utsalgssteder - Lovdata- Lovdata