Szentivánéj Lettországban
Lettországban június 23-án tartják szentivánéjt, vagyis Līgo napját; ezzel kezdődik a kétnapos szentivánéji ünnep, amely június 24-én, Jāņi napján folytatódik. Az ünnephez munkaszüneti nap, valamint a nyárhoz, növényekhez, tűzhöz, dalhoz és közös étkezéshez kapcsolódó szokások társulnak.[1][2][3]
Dátumok és jogi státusz
Lettország törvénye június 23-át Līgo napjaként, június 24-ét pedig Jāņi napjaként tartja számon; mindkettő munkaszüneti nap. A munka törvénykönyve szerint a munkavállalókat nem lehet munkaszüneti napon munkára kötelezni; ha a munkafolyamat folyamatossága miatt mégis szükség van munkavégzésre, a munkáltató másik pihenőnapot vagy megfelelő díjazást biztosítva rendelheti el azt.[1][2]
A törvény más ünnepek esetében írja elő, hogy hétvégére esésükkor a következő munkanap is munkaszüneti nap legyen: május 4., az Országos Lett Dal- és Táncfesztivál utolsó napja, valamint november 18. Līgo napját és Jāņi napját nem nevezi meg, így e szabály nem biztosít pótnapot erre az ünnepre.[1]
Jelentés és évszakhoz kötődő gyökerek
A Līgo és Jāņi Lettország legnagyobb hagyományos ünnepe, amelynek mély jelképes jelentése van a lettek számára. Az ünnep a nyári napfordulóhoz és a kereszténység előtti szokásokhoz kapcsolódik; régebbi gyökerei egy vetés és aratás közötti földművesünnepig nyúlnak vissza.[3][4]
A napok az évszak fordulójához és az év legrövidebb éjszakájához kötődnek. Az éjszakai ébrenlét a hagyomány része.[4]
Hogyan ünnepelnek?
A szokások közé tartozik a vadvirágok és ágak gyűjtése, virág- vagy tölgyfalevél-koszorúk fonása, valamint az otthonok feldíszítése. Az emberek ünnepi máglyát gyújtanak, ismétlődő „Līgo” refrénű népdalokat énekelnek, és át is ugorhatják a tüzet. A mitikus páfrányvirág keresése az éjszaka folklórjához tartozik.[3][4]
Az ünneplést gyakran a szabadban tartják, vidéki portákon és szabadtéri mulatságokon. Hagyományosan napkeltéig ébren maradnak. Némely szokás hiedelemként jelenik meg, nem garantált hatásként: például azt tartják, hogy a reggeli harmatban járás pénzt hoz, az arc harmattal való megmosása pedig a szépséggel kapcsolatos.[4]
A köményes sajt, amelyet Jāņu sajtnak neveznek, és a sör hagyományos étel, illetve ital. Az árpasör és a lepények szintén az ünnephez kapcsolódnak.[3][4]
Tervezés az ünnep körül
A munkavállalókat általában egyik munkaszüneti napon sem lehet munkára kötelezni, a munka törvénykönyvének folyamatos munkavégzésre vonatkozó kivételére figyelemmel. A bankok és üzletek nyitvatartását, valamint a közlekedési szolgáltatók menetrendjét ellenőrizze az adott szolgáltatónál.[1][2]
Gyakran ismételt kérdések
Mikor van szentivánéj Lettországban?
Szentivánéj munkaszüneti nap, amikor nem kell dolgozni?
Nyitva vannak az üzletek, a bankok és a tömegközlekedés?
Tervezés előtt ellenőrizze az üzlet vagy bank nyitvatartását, valamint a közlekedési szolgáltató menetrendjét.[1]
Források és hivatkozások
A(z) Szentivánéj (Lettország) vonatkozásában felhasznált források:
- On Public Holidays, Commemoration Days, and Celebration Days- Official publisher Latvijas Vēstnesis, Likumi.lv
- Labour Law- Official publisher Latvijas Vēstnesis, Likumi.lv
- 11. National Hollidays and Remembrance Days- Ministry of Foreign Affairs of the Republic of Latvia
- Culture and traditions in Latvia- Investment and Development Agency of Latvia, latvia.travel