Újév Kazahsztánban
Kazahsztánban január 1-jén és 2-án ünneplik az újévet; az ország ünnepekről szóló törvénye mindkét napot állami ünnepnek és munkaszüneti napnak minősíti.[1] Az ismert karácsonyfa-állítási, ajándékozási és ünnepi étkezési szokások a szovjet korszak örökségét tükrözik, márciusi Nauriz pedig a régebbi regionális naptárakban szintén az új év kezdetéhez kapcsolódik.[3]
Jogi státusz és pihenőnapok
Kazahsztán ünnepekről szóló törvénye január 1-jét és 2-át állami ünnepnek minősíti. A törvény az állami ünnepeket a társadalmi és politikai jelentőségű eseményekhez kapcsolódó, Kazahsztán polgárai által hagyományosan megünnepelt napokként írja le; egyúttal munkaszüneti nappá nyilvánítja őket.[1]
A törvény szerint, ha a heti pihenőnap egy ünnepnapra esik, a pihenőnap az ünnepet követő munkanapra kerül át. A munka törvénykönyve feljogosítja az illetékes szervet arra is, hogy az ünnepek körüli pihenőnapokat más munkanapokra helyezze át a munkaidő hatékonyabb kihasználása érdekében. Az adott év módosításairól tájékozódjon a hivatalos naptárból.[1][2]
Bizonyos körülmények között a munkavállalók ünnepnapon is dolgozhatnak. A munka törvénykönyve általában írásos beleegyezésük vagy kérésük esetén engedélyezi az ünnepnapi munkavégzést, és másik pihenőnapot vagy emelt díjazást ír elő; egyes műszakos munkákra és sürgős esetekre kivételek vonatkoznak.[2]
Története és jelentése
Kazahsztánban az újév a modern polgári naptár egyik ünnepe, amelynek történetét a szovjet szokások is alakították. Január 1-je 1947-ben vált a Szovjetunióban munkaszüneti ünneppé, bár a családok már a korábbi szovjet évtizedekben is ünnepelték az újévet. Az ünnep ma is Kazahsztán szovjet korszakból származó örökségének része.[3]
Az újév különbözik Nauriztól, a megújuláshoz és a régebbi hagyományok szerinti új évhez kapcsolódó tavaszi ünneptől. Kazahsztán márciusban külön állami ünnepként tartja számon Naurizt; a két alkalomnak ezért eltérő története és naptári jelentése van.[1][3]
Hogyan ünnepelnek?
A karácsonyfa díszítése, az ajándékozás, az Olivier-saláta, a pezsgő, a televízióban közvetített elnöki beszéd, az éjfélkori harangszó és a tűzijáték a kazahsztáni újévhez kötődő szovjet kori szokások közé tartozik.[3]
Egyes családok az újév külföldi és szovjet kötődései miatt nem ünneplik meg ezt az alkalmat. A szokások tehát különböznek, és az ünnep kulturális, illetve vallási életben elfoglalt helyéről is eltérőek a vélemények.[3]
Nyitvatartás és gyakorlati tudnivalók
Mivel január 1-je és 2-a törvény szerinti munkaszüneti nap, előre tervezzen az állami hivatalok és a hivatalos munkarend szerint működő szolgáltatások igénybevételekor. A törvény meghatározza az ünnepnapok státuszát, de az egyes bankok, üzletek és közlekedési szolgáltatók nyitvatartását nem; érdeklődjön közvetlenül az igénybe venni kívánt szolgáltatónál.[1]
A munka törvénykönyvének ünnepnapi munkavégzésre vonatkozó szabályai alapján egyes szolgáltatások és munkahelyek az ünnepnapokon is működhetnek. A beosztás munkáltatónként és szolgáltatásonként változhat, ezért utazás vagy egy adott hivatal felkeresése előtt ellenőrizze a nyitvatartást.[2]
Gyakran ismételt kérdések
Hivatalos ünnepnap január 1-je és 2-a Kazahsztánban?
Igen. Az ünnepekről szóló törvény mindkét napot állami ünnepnek minősíti, és kimondja, hogy az ünnepnapok munkaszüneti napok.[1]
Mi történik, ha az ünnep a heti pihenőnapra esik?
Minden vállalkozás és közlekedési szolgáltatás bezár?
A törvény január 1-jét és 2-át munkaszüneti nappá nyilvánítja, de nem teszi közzé az egyes vállalkozások és közlekedési szolgáltatások nyitvatartását. Ellenőrizze a szolgáltató menetrendjét; a munka törvénykönyvének ünnepnapi munkavégzésre vonatkozó szabályai alapján egyes helyeken folytatódhat a munka.[1][2]
Források és hivatkozások
A(z) Újév (Kazahsztán) vonatkozásában felhasznált források:
- On Holidays in the Republic of Kazakhstan- Adilet Legal Information System, Ministry of Justice of the Republic of Kazakhstan
- Labour code of the Republic of Kazakhstan- Adilet Legal Information System, Ministry of Justice of the Republic of Kazakhstan
- National Celebrations as a Sign of Tolerance and Unification of All People in Post-Soviet Kazakhstan- Otan Tarihy journal; author Zulfiya Imyarova is affiliated with Narxoz University