Újév – Kazahsztán

Jogi státusz és pihenőnapok

Kazahsztán ünnepekről szóló törvénye január 1-jét és 2-át állami ünnepnek minősíti. A törvény az állami ünnepeket a társadalmi és politikai jelentőségű eseményekhez kapcsolódó, Kazahsztán polgárai által hagyományosan megünnepelt napokként írja le; egyúttal munkaszüneti nappá nyilvánítja őket.[1]

A törvény szerint, ha a heti pihenőnap egy ünnepnapra esik, a pihenőnap az ünnepet követő munkanapra kerül át. A munka törvénykönyve feljogosítja az illetékes szervet arra is, hogy az ünnepek körüli pihenőnapokat más munkanapokra helyezze át a munkaidő hatékonyabb kihasználása érdekében. Az adott év módosításairól tájékozódjon a hivatalos naptárból.[1][2]

Bizonyos körülmények között a munkavállalók ünnepnapon is dolgozhatnak. A munka törvénykönyve általában írásos beleegyezésük vagy kérésük esetén engedélyezi az ünnepnapi munkavégzést, és másik pihenőnapot vagy emelt díjazást ír elő; egyes műszakos munkákra és sürgős esetekre kivételek vonatkoznak.[2]

Története és jelentése

Kazahsztánban az újév a modern polgári naptár egyik ünnepe, amelynek történetét a szovjet szokások is alakították. Január 1-je 1947-ben vált a Szovjetunióban munkaszüneti ünneppé, bár a családok már a korábbi szovjet évtizedekben is ünnepelték az újévet. Az ünnep ma is Kazahsztán szovjet korszakból származó örökségének része.[3]

Az újév különbözik Nauriztól, a megújuláshoz és a régebbi hagyományok szerinti új évhez kapcsolódó tavaszi ünneptől. Kazahsztán márciusban külön állami ünnepként tartja számon Naurizt; a két alkalomnak ezért eltérő története és naptári jelentése van.[1][3]

Hogyan ünnepelnek?

A karácsonyfa díszítése, az ajándékozás, az Olivier-saláta, a pezsgő, a televízióban közvetített elnöki beszéd, az éjfélkori harangszó és a tűzijáték a kazahsztáni újévhez kötődő szovjet kori szokások közé tartozik.[3]

Egyes családok az újév külföldi és szovjet kötődései miatt nem ünneplik meg ezt az alkalmat. A szokások tehát különböznek, és az ünnep kulturális, illetve vallási életben elfoglalt helyéről is eltérőek a vélemények.[3]

Nyitvatartás és gyakorlati tudnivalók

Mivel január 1-je és 2-a törvény szerinti munkaszüneti nap, előre tervezzen az állami hivatalok és a hivatalos munkarend szerint működő szolgáltatások igénybevételekor. A törvény meghatározza az ünnepnapok státuszát, de az egyes bankok, üzletek és közlekedési szolgáltatók nyitvatartását nem; érdeklődjön közvetlenül az igénybe venni kívánt szolgáltatónál.[1]

A munka törvénykönyvének ünnepnapi munkavégzésre vonatkozó szabályai alapján egyes szolgáltatások és munkahelyek az ünnepnapokon is működhetnek. A beosztás munkáltatónként és szolgáltatásonként változhat, ezért utazás vagy egy adott hivatal felkeresése előtt ellenőrizze a nyitvatartást.[2]