Koreai hálaadás – Dél-Korea

Dátum és jelentés

A csuszok a nyolcadik holdhónap teliholdjára esik, ezért a Gergely-naptár szerinti dátuma évről évre változik, és rendszerint szeptemberre vagy októberre esik. A hangawi elnevezés magyarázata szerint a nyolcadik holdhónap közepére vagy az ősz közepére utal; az ünnep az aratáshoz és a bőséghez kapcsolódik.[1]

Az ünnep a családi hagyomány mellett a dél-koreai közéletben is meghatározott helyet foglal el. A nemzeti törvény a csuszok előtti napot, magát a csuszokot és az azt követő napot is munkaszüneti nappá nyilvánítja. A kormány ünnepi útmutatása szerint ezek a napok nem számítanak bele a közigazgatási szervek munkanapjaiba.[2][3]

Családi szokások és ételek

Hagyományos szokás a csarjé, a csuszok reggelén tartott családi megemlékezés. A felajánlások között frissen aratott rizs, alkoholos ital és szongphjon is lehet; a rokonok a szertartás után közösen étkeznek. A családok felkereshetik őseik sírját, eltávolíthatják a gyomokat és leróhatják tiszteletüket; ezt a szongmjo nevű gyakorlatot követik.[1]

A szongphjon félhold alakú rizssütemény, rizstésztából készül, és többek között szezámmal, babbal, vörösbabbal vagy gesztenyével töltik meg. Fenyőtűvel együtt párolják; az ünnepre való készülődés egyik módja, hogy a családtagok együtt készítik. A csuszokhoz kötődő más ételek közé tartozik a dzson, a csapcse, a párolt marhaborda és a szezonális gyümölcs.[1]

A népi tevékenységek és előadások is részei a csuszok hagyományainak. A kanggangszullé olyan körtánc, amelyben a nők kézen fogva énekelnek; a Koreai Turisztikai Hivatal ismertetője más hagyományos szórakozási formaként említi a tollaslabdához hasonló játékot, az álarcos táncot és a pungmulnorit, a zenét, táncot és rítust ötvöző előadást.[1]

A munkaszüneti nap a gyakorlatban

Az ünnep a kormányhivatalokra vonatkozik, és a magánmunkahelyekre is kihat. Dél-Korea munkaügyi törvénye alapján a munkáltatóknak az elnöki rendeletben előírt fizetett munkaszüneti napokat kell biztosítaniuk; ez a kötelezettség az öt vagy több állandó alkalmazottat foglalkoztató munkahelyekre vonatkozik. A dolgozók képviselőjével kötött írásbeli megállapodás lehetővé teheti, hogy az ünnepnapot másik munkanapra helyezzék át.[3][4]

A csuszok ünnepnapjaihoz helyettesítő munkaszüneti nap kapcsolódhat, ha az időszak vasárnappal vagy más munkaszüneti nappal esik egybe. A Személyzeti Gazdálkodási Minisztérium szerint ilyen esetben az első következő, egyébként nem munkaszüneti napot jelölik ki helyettesítő ünnepnapként; a csuszokra vonatkozó szabály a pusztán szombattal való egybeesést nem említi.[3]

Üzletek zárvatartása és utazás

A hivatalos munkaszüneti napokon a kormányhivatalok és a bankok zárva tartanak. Néhány nagyobb látványosság, áruház és vidámpark nyitva maradhat, az egyes vállalkozások pedig maguk határozzák meg a nyitvatartásukat; tervezés előtt ellenőrizze a nyitvatartási időt.[6]

Sokan utaznak, hogy újra együtt lehessenek családjukkal, gyakran városok és szülővárosok között. A Korea.net beszámolója szerint az ünnepi időszakban nehéz lehet vonatjegyet szerezni, az autópályák pedig zsúfoltak lehetnek, ezért az utazóknak érdemes időben megtervezniük a városok közötti utakat, és ellenőrizniük a közlekedési szolgáltatók menetrendjét.[5][6]