Újév – Olaszország

Országos munkaszüneti nap

Az olasz Állami Ceremóniák Hivatala a törvényben meghatározott ünnepnapok között sorolja fel január 1-jét, Capodanno néven.[1] A Munkaügyi Minisztérium a fizetett munkaszüneti napok listájára is felvette ezt a dátumot. A minisztériumi útmutatás szerint az ünnepnapon dolgozóknak pótlék jár; a pontos feltételeket az adott munkaviszonyra érvényes szabályok határozzák meg.[2]

Az ünnepnap dátuma január 1-je. Az itt hivatkozott hivatalos naptár és foglalkoztatási útmutató nem határoz meg általános helyettesítő dátumot arra az esetre, ha az ünnep vasárnapra esik, ezért a munkavállalóknak az adott munkaviszonyukra vonatkozó szabályokat kell ellenőrizniük.[1][2]

Római gyökerek és katolikus ünnep

Január 1-jének hosszú római múltja van. A Treccani szerint a rómaiak Kr. e. 191-ben tették erre a napra az év kezdetét; január nevét pedig Janushoz, a múltba és a jövőbe tekintő kétarcú istenhez köti.[3]

A katolikusok számára január 1. Szűz Mária, Isten Anyja főünnepe is. A Vatikán feljegyzései a napot a béke világnapjához kapcsolják, amelyet VI. Pál pápa 1968-tól kezdődően január 1-jére hirdetett meg.[6] Ezek a vallási ünnepek az olasz polgári naptár mellett a katolikus naptárban is jelentőssé teszik ezt a dátumot.[6]

Ételek és szerencsehozó évkezdő szokások

Számos olasz újévi szokás az előttük álló év jólétébe vetett reményhez kötődik. A lencsét a gazdagsággal társítják, mert alakja érmékre emlékeztet; a Treccani egy olyan hagyományt is ismertet, amely szerint a rómaiak lencsét ajándékoztak, a jövőbeli gazdagság kívánságaként.[3][4]

Az Észak-Olaszországhoz kötődő cotechinót és zampone-t, vagyis sertéshúsból készült kolbászféléket ma már az ország számos részén fogyasztják az ünnepi időszakban. Az olasz nemzeti turisztikai oldal szerint lencsével tálalják; a családok éjfélkor vagy köretként is fogyaszthatják.[4]

Egyes szokások helyi jellegűek. A turisztikai oldal szerint Nápolyban és más déli területeken éjfélkor tizenkét szőlőszemet esznek; a hagyomány eredetét spanyol hatásra vezeti vissza. Azt is megemlíti, hogy a piros ruha viselése és a tűzijátékokkal keltett zaj az újévi ünnepléshez kötődik, bár sok olasz városban tilos tűzijátékozni.[4]

Mire számíthatunk az ünnepnapon?

Az olasz turisztikai tájékoztatás szerint országos ünnepnapokon az állami és a magánhivatalok bezárnak, és a legtöbb gazdasági tevékenység szünetel. A bárok, cukrászdák, fagylaltozók és éttermek gyakran nyitva tartanak, de az egyes helyek nyitvatartása eltérhet.[5]

A kulturális helyszínek nyitvatartása nem egységes: egyes múzeumok és műemlékek ünnepnapokon bezárnak. Látogatás előtt ellenőrizze a múzeum vagy helyszín hivatalos tájékoztatását, és az igénybe venni kívánt üzlet nyitvatartását is erősítse meg közvetlenül.[5]