A ramadán vége (Eid al-Fitr) Iránban
Irán törvénye a ramadán vége (Eid al-Fitr) ünnepét sawvál első és második napjára országos munkaszüneti napként jelöli ki. Az ünnepnek vallási és jogi jelentősége is van: a ramadánt követi, a vallási útmutatás pedig kitér az ünnepi imára és a fitra-adományra.[1][3][4]
Kétnapos ünnep az iráni törvény szerint
Irán törvényben rögzített ünnepnapjai kifejezetten két hivatalos napot jelölnek ki a ramadán végére (Eid al-Fitr): sawvál 1-jét és 2-át. Ez országos munkaszüneti ünneppé teszi, nem tartományonként eltérő dátummá.[1]
A munkatörvény a dolgozókra vonatkozó rendelkezéseiben hivatkozik a hivatalos ünnepnapokra, a munka ünnepét további dolgozói munkaszüneti napként kezeli, a többi ünnepnapot pedig nem számítja bele az éves szabadságba. E rendelkezések a dolgozók pihenőidejére és szabadságára vonatkozó szabályok közé illesztik a munkaszüneti napokat, de az Eidre vonatkozó személyzeti vagy szolgáltatási nyitvatartást nem határoznak meg.[2]
Vallási jelentés és ima
A ramadán vége (Eid al-Fitr) a ramadánt követő sawvál hónap kezdetére esik. Iránban az ünnepet az országos munkaszüneti napokról szóló törvényben rögzített kétnapos státusza különbözteti meg.[1]
Szisztáni ajatollah követői számára az ünnepi ima ajánlott; közösségben és egyénileg is elvégezhető. Rendelkezései szerint az imát az ünnep napján napkelte és dél között tartják. Ez Szisztáni irodájának vallási útmutatása, nem állítás arról, hogy Iránban minden muszlim ugyanazt a vallási tekintélyt vagy imamódot követi.[3]
Fitra-adomány
Szisztáni útmutatása szerint a zakát al-fitra olyan, megfelelő feltételeknek eleget tevő, nem szegény felnőttek számára kötelező, akik saját maguk és jogosult eltartottjaik nevében fizetik. Alapélelmiszert – például búzát, árpát, datolyát, mazsolát vagy rizst – vagy annak pénzbeli értékét kell adni; a rendelkezés az ünnepet sawvál első napjaként is azonosítja.[4]
Az útmutatás szerint az ünnepi imát végzőknek az ima előtt kell félretenniük vagy átadniuk a fitrát; akik nem imádkoznak, délelőtt, délig adhatják oda. Ezek Szisztáni irodájának vallásjogi rendelkezései; a kötelezettségek és részletek más vallási tekintélyeknél eltérhetnek, ezért más tekintélyt követők annak útmutatását kérjék.[4]
Gyakorlati tervezés
Mivel a törvény mindkét napot hivatalos munkaszüneti napként sorolja fel, a helyieknek és a látogatóknak számolniuk kell a szokásos köz- és munkahelyi rend változásával. Utazás előtt vagy mielőtt arra számítana, hogy egy hivatal nyitva lesz, közvetlenül az adott szolgáltatónál tájékozódjon a bankok, üzletek és közlekedési szolgáltatások nyitvatartásáról, valamint az alapvető szolgáltatások országos menetrendjéről.[1][2]
Gyakran ismételt kérdések
Hány munkaszüneti napos a ramadán vége (Eid al-Fitr) Iránban?
Az iráni ünnepnapokról szóló törvény két napot jelöl meg: sawvál első és második napját.[1]
Munkaszüneti nap a ramadán vége (Eid al-Fitr) Iránban?
Mikor tartják a ramadán végét (Eid al-Fitr)?
Az iráni törvény sawvál 1-jét és 2-át jelöli meg. A Gergely-naptár szerinti dátum évről évre változik.[1]
Mi a zakát al-fitra?
Szisztáni rendelkezései szerint megfelelő feltételeknek eleget tevők számára vallási kötelezettség: önmaguk és jogosult eltartottjaik után alapélelmiszerként vagy annak pénzbeli értékeként adják. Más vallási tekintélyt követők annak szabályait ellenőrizzék.[4]
Mi van nyitva az ünnep alatt?
Tervezés előtt érdeklődjön az érintett szolgáltatónál.
Források és hivatkozások
A(z) A ramadán vége (Eid al-Fitr) (Irán) vonatkozásában felhasznált források:
- لایحه قانونی تعیین تعطیلات رسمی کشور- Nezamat legal archive
- LABOUR LAW.PDF- International Labour Organization, NATLEX
- THE EID AL‑FIṬR[1] & EID AL‑AḌḤĀ PRAYERS[2]- Office of Ayatollah Sayyid Ali al-Sistani
- THE FIṬRAH ALMS TAX (ZAKĀT AL‑FIṬRAH)- Office of Ayatollah Sayyid Ali al-Sistani