Karácsony – Indonézia

Országos munkaszüneti nap

Indonézia december 25-ét országos ünnepnapként tartja nyilván a „Kelahiran Yesus Kristus (Natal)” – vagyis Jézus Krisztus születése – néven. A kormány hivatalos határozatokban rögzíti az országos ünnepnapokat és az összevont szabadságokat; ezek külön kategóriák, a magánvállalatoknál pedig az összevont szabadság a felek megállapodása szerint nem kötelező.[1][2]

A magánszektor dolgozóinak országos ünnepnapon nem kötelező munkát végezniük. A munkáltatók beoszthatnak személyzetet a folyamatos működést igénylő munkakörökbe, illetve bizonyos körülmények között megállapodás alapján; az országos ünnepnapon munkát végző alkalmazottaknak túlóradíjat kell fizetni.[2]

Helyi kultúrák által formált keresztény ünnep

A karácsony Jézus Krisztus születését ünneplő keresztény ünnep. Indonézia Idegenforgalmi Minisztériuma szerint a kereszténység a 16. század óta van jelen Indonéziában, és a karácsonyi szokások helyi hagyományokkal keveredtek, így regionális formái alakultak ki.[1][3]

Az idegenforgalmi minisztérium által bemutatott több régióban a karácsonyi ünneplés része az istentisztelet és a közös összejövetel. Észak-Szumátrán a batak toba közösségek megtarthatják a Marbindát: közösen megvásárolnak és feláldoznak egy állatot, majd következik a Marhobas, az állat húsának feldarabolása és szétosztása. A leírás szerint ezek a szokások erősítik a rokoni kapcsolatokat és az étel megosztását.[3]

Regionális szokások és ételek

Balin egyes keresztény háztartások penjorokat állítanak: fiatal kókuszpálmalevelekkel díszített, magas, íves bambuszrudakat. Az idegenforgalmi minisztérium a ngejotot is említi: a házilag készített ételek megosztását a szomszédokkal, barátokkal és családtagokkal; ez több vallási közösségben is gyakorolt karácsonyi szokás.[3]

Manadóban a minahaszai Kunci Taon hagyomány része a rokonok sírjának felkeresése, a temetői mécsesek és a felvonulás. Pápua egyes részein a karácsonyi mise után Bakar Batu, más néven Barapen következhet: gödörben, forró kövek között olyan ételeket készítenek, mint a sertéshús, az édesburgonya, a fodros kel és a papaja, majd megosztják azokat a rokonokkal.[3]

Tervezés az ünnep köré

Mivel a karácsony országos ünnepnap, a magánvállalatok alkalmazottainak általában nem kell dolgozniuk, a munkaügyi útmutatásban szereplő kivételek és megállapodások figyelembevételével. A lakosságot kiszolgáló szolgáltatások ettől még működhetnek: a kormány ünnepi útmutatása kifejezetten előírja a személyzet beosztását például a banki és közlekedési szolgáltatásoknál. A nyitvatartás ezért szolgáltatónként és helyszínenként eltérhet.[2][4]