Úrnapja – Horvátország

Jelentése és dátuma

Tijelovo, vagyis Krisztus legszentebb testének és vérének ünnepe, az Eucharisztia nagycsütörtöki alapítására emlékezik. Az ünnep a 13. században Liège-ben kezdődött, majd IV. Orbán pápa a nyugati egyház számára is elrendelte. A Szentháromság ünnepe utáni csütörtökre esik, ezért dátuma minden évben a húsvéttal együtt változik.[2]

A katolikus tanításban és istentiszteletben az ünnep Krisztus Eucharisztiában való jelenlétét tiszteli. A körmenet e hit nyilvános kifejezése: a hívek a megszentelt ostyát a templomon kívülre viszik, az útvonalon pedig imák és áldások is elhangozhatnak.[2][3]

Megünneplése Horvátországban

Horvátország különböző részein dokumentáltak egyházi szertartásokat és eucharisztikus körmeneteket. Dubrovnikban egy beszámoló szerint a székesegyházban tartott mise után a város utcáin körmenet vonult végig; a püspök baldachin alatt vitte az Eucharisztiát, a menet pedig négy helyen megállt áldást adni. Olyan gyerekek is részt vettek, akik nemrég voltak elsőáldozók, valamint a székesegyházi testvérület tagjai.[3]

A helyi szokások eltérnek. Međimurjéban a korábban a falun átvezető körmenetet ma gyakran a templom körül tartják, a horvát közszolgálati műsorszolgáltató szerint. Beszámolója Dubrovniktól és Isztriától Szlavóniáig és Baranyáig templomokban és székesegyházakban tartott körmeneteket is említ. Ezek példák, nem egységes országos program: a szertartások, útvonalak és a részvétel a helyi egyházaktól függ.[3]

A horvát Tijelovo név Krisztus testére utal. Egyes közösségekben más elnevezések is használatosak: a közszolgálati műsorszolgáltató a dubrovniki térségben a Korosante, a vajdasági horvátok körében pedig a Brašančevo vagy Tilovo elnevezést említi. A közösségek régi népszokásairól szóló beszámolója körmeneteket, ünnepi viseletet és sajátos háztartási szokásokat sorol fel, de ezek nem tekinthetők egész Horvátországra jellemzőnek.[3]

Munkaszüneti nap és gyakorlati tudnivalók

Horvátország ünnepekről, emléknapokról és munkaszüneti napokról szóló törvénye Tijelovót az ország munkaszüneti napjai között sorolja fel. A munkavállalók bérkompenzációra jogosultak; akit munkavégzésre osztanak be, az dolgozhat, és az alkalmazandó foglalkoztatási szabályok szerint emelt díjazás illeti meg. A törvény kimondja, hogy a vasárnapra eső ünnepnapot nem helyezik át a következő napra.[1][4]

Horvátország kereskedelmi törvénye alapján az üzleteknek általában zárva kell tartaniuk a munkaszüneti napokon, a meghatározott kivételekkel. Ezek közé tartoznak a közlekedési terminálokon vagy azok részeként működő üzletek, a benzinkutak, kórházak, szállodák, kulturális vagy vallási intézmények, múzeumok, kikötők, kempingek és védett természeti területek üzletei. Az újságosbódék korlátozott nyitvatartási időben ünnepnapokon is árusíthatnak sajtótermékeket. Utazás előtt tájékozódjon az adott üzletről vagy szolgáltatásról.[5]