Karácsony – Horvátország

Állandó dátumú munkaszüneti nap

Horvátország ünnepekről, emléknapokról és munkaszüneti napokról szóló törvénye december 25-ét karácsonyként, december 26-át pedig Szent István napjaként jelöli meg. A törvény nem ír elő helyettesítő napot: ha egy felsorolt ünnep vasárnapra esik, nem helyezik át a következő napra. A munkavállalók díjazásra jogosultak azért az ünnepnapért, amelyen egyébként dolgoztak volna, de a munkaszüneti nap miatt nem dolgoznak.[1]

Vallási jelentése és története

A karácsony Jézus Krisztus születését ünnepli. A horvát Božić név erre a keresztény ünnepre utal; a Horvát Enciklopédia szerint az éjféli liturgia a központi vallási szertartás, üzenetében pedig a békét, valamint az alázatosak és kiszolgáltatottak jelentőségét emeli ki.[2]

Az ünnep tágabb keresztény története Horvátországon túlra nyúlik. A Horvát Enciklopédia szerint a karácsonyt a 6. században vezették be Rómában, Jézus december 25-i születését pedig 354-ben jegyezték fel. Az ünnep a nyugati és keleti kereszténységben is elterjedt, és a tájegységekben, így Horvátországban is helyi szokások alakultak ki.[2]

Badnjak és horvát szokások

Sok hagyományos szokás a tágabb karácsonyi időszakhoz kötődik, nem kizárólag karácsony napjához. A Badnjak karácsony estéje; a Horvát Enciklopédia által ismertetett régi horvát falusi szokások közé tartozik az otthoni összejövetel, a szalma vagy széna elterítése, a zöld ágakkal való díszítés, valamint a gabona és egy különleges ünnepi kalács kihelyezése. A szokások a háztartás és a mezőgazdasági év jólétének, bőségének reményéhez kapcsolódtak.[3]

A karácsony napjához kötődő szokások is helyenként és közösségenként eltértek. Az enciklopédia az éjféli misét, a Primorje és Žumberak egyes részein elterjedt békeköszöntéseket, valamint az Adriai-tenger térségében koledari, Észak-Horvátországban pedig betlehemari néven ismert énekescsoportokat említi. Szlavóniában az Ádám és Éva című bibliai színjáték előadásairól ír. Ezek feljegyzett hagyományok, és nem jelentik azt, hogy ma minden család követi őket.[2]

Ételek és a karácsonyi időszak

A történeti beszámolók bőséges karácsonyi étkezésről szólnak. Az enciklopédia által feljegyzett szokások szerint az éjféli mise után véget ért a böjt, és az ételek között kocsonya, valamint sült bárány vagy sertés szerepelt. Karácsony estéjén a böjti ételek közé tartozott a bab, a méz, a fokhagyma, a dió és a hal. Ezek dokumentált példák; az étkezési szokások háztartásonként és tájegységenként eltérnek.[2][3]

A karácsony a horvát néphagyomány hosszabb évköri időszakának része, amely az enciklopédia szerint adventtel kezdődik és január elejéig tart. Az időszakhoz tartozik a badnjak, a karácsony, Szent István napja és vízkeresztig más ünnepek is. Ez a tágabb időszak segít megérteni, miért kerül sor egyes ismert díszítésekre, étkezésekre és összejövetelekre már karácsony előestéjén, illetve miért folytatódnak december 25. után.[2]

Üzletek és gyakorlati tudnivalók

A horvát törvények általában előírják, hogy az üzletek munkaszüneti napokon zárva tartsanak. Kivételeket határoznak meg bizonyos üzletekre, köztük a közlekedési terminálokon, benzinkutakon, kórházakban, szállodákban, kulturális és vallási intézményekben, kikötőkben, kempingekben és védett természeti területeken működőkre. A törvény azt is lehetővé teszi, hogy az újságosbódék ünnepnapokon reggel 7 és délután 1 óra között újságot árusítsanak. Ezért ne számítson arra, hogy a szokásos üzletek nyitva lesznek, bár egyes meghatározott üzletek a kivételek alapján működhetnek.[4]

Az ünnepekről szóló törvény lehetővé teszi, hogy a kormány bizonyos közintézményeket és más szervezeteket ünnepnapokon munkavégzésre kötelezzen. Utazás előtt tájékozódjon az egyes hivatalok, bankok, iskolák és közlekedési szolgáltatók nyitvatartásáról és menetrendjéről.[1]