Újév Görögországban
Görögországban újévvel kezdődik a polgári év, a nap pedig Nagy Szent Vazul ortodox ünnepéhez is kapcsolódik. A dátum a görög munkajog szerint kötelező munkaszüneti nap; az olyan családi szokások pedig, mint a vasilopita közös felvágása, sajátos helyi jelleget adnak neki.[1][2][3]
Jogállás és munkavégzés
A 4808/2021. törvény 60. cikke január 1-jét kötelező munkaszüneti napként jelöli meg azoknál a vállalkozásoknál és munkakörökben, amelyek vasárnap és munkaszüneti napokon rendszerint nem működnek. A szabály így számos munkahelyre vonatkozik, de nem jelenti azt, hogy minden dolgozó szabadnapot kap: a görög munkajog egyes vállalkozásokra és foglalkoztatási formákra kivételeket állapít meg. A minisztériumi útmutatás szerint az ünnepnapon dolgozókat pótlék illeti meg.[1]
A minisztériumi útmutatás január 1-jét ünnepnapként sorolja fel, és ismerteti, hogyan jelölhetők ki további munkaszüneti napok. Arra nem tér ki, hogy január 1-je hétvégére esésekor általánosan jár-e másik szabadnap.[1]
Polgári újév és egy szent ünnepe
A görög ortodox keresztények számára január 1-je Nagy Szent Vazulra, a kappadókiai Kaiszareia püspökére is emlékezik. A Görög Ortodox Érsekség ezen a napon tartja az ünnepét. Így Görögországban az újév a polgári naptár mérföldköve mellett keresztény jelentést is kap.[3]
A vasilopita, vagyis Szent Vazul kalácsa szorosan kötődik ehhez a naphoz. A Görög Nemzeti Idegenforgalmi Szervezet újévi szokásként írja le, és egy hagyományos történetet is elmesél: Szent Vazul kis sütemények szétosztásával juttatta vissza a helyieknek az értékeiket. Ez a szokás eredetéről szóló hagyomány, nem pedig dokumentált történelmi eseményre vonatkozó állítás.[2]
Vasilopita és a regionális receptek
A családok gyakran összegyűlnek, hogy felvágják a vasilopitát, ezt az érmét, azaz flourit rejtő kalácsot, édes kenyeret vagy pitét. A néphit szerint szerencséje lesz az előttünk álló évben annak, akinek a szeletébe az érme kerül. A házigazda felvágás előtt keresztet rajzolhat a süteményre, majd szeleteket oszthat az egyházi személyeknek, az otthonnak és a családtagoknak.[2]
A receptek régiónként eltérnek. A turisztikai szervezet említ édes és sós, rétestésztából készült pitéket Macedóniában és Epiruszban, Athénban népszerű politiki süteményt, valamint Zákinthoszon, Krétán, Észak-Görögországban, Leszvoszon és Epiruszban helyi hozzávalókkal készített változatokat. A Külügyminisztérium szerint a vasilopita felvágásának szokása bizánci időkre nyúlik vissza; a mézes sütemény és a mandulás porcukros aprósütemény is a hagyományos ünnepi édességek közé tartozik.[2][4]
Zárva tartás és gyakorlati tudnivalók
A munkaszüneti szabály tiltja a munkavégzést a vasárnapi és ünnepnapi zárva tartás alá eső iparágakban és vállalkozásoknál, a törvényi kivételek figyelembevételével. A látogatóknak közvetlenül az igénybe venni kívánt szolgáltatónál vagy vállalkozásnál érdemes tájékozódniuk a nyitvatartásról.[1]
Gyakran ismételt kérdések
Mikor van újév Görögországban?
Szabadnap újév Görögországban?
Kötelező munkaszüneti nap azoknak a vállalkozásoknak és munkaköröknek, amelyek vasárnap és ünnepnapokon rendszerint zárva tartanak. Egyes ágazatok és munkakörök kivételt képeznek, az aznap dolgozókat pedig pótlék illeti meg.[1]
Nyitva vannak az üzletek, a bankok és a közlekedési szolgáltatások?
A vasárnapi és ünnepnapi zárva tartási szabályok alá eső munkahelyek közül soknak be kell zárnia, de a törvény kivételeket enged. Az egyes üzletek, bankok és közlekedési szolgáltatások nyitvatartásáról közvetlenül érdemes érdeklődni.[1]
Mi az a vasilopita?
Újévi kalács, kenyér vagy pite, amelybe érmét rejtenek. A görög hagyomány szerint szerencsét hoz az évre annak, aki a saját szeletében találja meg az érmét.[2]
Források és hivatkozások
A(z) Újév (Görögország) vonatkozásában felhasznált források:
- Working time limits- Ministry of Labour and Social Affairs
- St. Basil’s Cake- Greek National Tourism Organisation
- Ὁ Μέγας Βασίλειος- Greek Orthodox Archdiocese of America
- Customs- Hellenic Ministry of Foreign Affairs