Ünnepnaptár-útmutató Észtországhoz
Észtország törvénye egy nemzeti ünnepnapot, valamint a munkaszüneti napok és a nemzeti jelentőségű napok külön listáját határozza meg. A függetlenség napja a nemzeti ünnepnap és pihenőnap; a munkaszüneti napok közé tartozik a húsvéti ünnepkör, a győzelem napja, Szent Iván napja és a karácsonyi ünnepek. A munkajog az ünnepnapi munkavégzésre és négy megnevezett ünnep előtti rövidített munkanapokra is szabályokat állapít meg.[1][2][3]
Nemzeti ünnepnapok, munkaszüneti napok és megemlékezések
A munkaszüneti napokról és a nemzeti jelentőségű napokról szóló törvény különbséget tesz a nemzeti ünnepnap, a munkaszüneti napok és a nemzeti jelentőségű napok között. A február 24-i függetlenség napja Észtország nemzeti ünnepnapja és pihenőnap. A munkaszüneti és pihenőnapok közé tartozik újév, nagypéntek, húsvétvasárnap, a munka ünnepe, pünkösd, a győzelem napja, Szent Iván napja, a függetlenség helyreállításának napja, Szenteste, karácsony és karácsony másnapja.[1]
A törvény külön sorolja fel a nemzeti jelentőségű napokat. Ilyen például a tartui békeszerződés évfordulója, az anyanyelv napja, az anyák napja, a gyermekvédelem napja, az ellenállás napja, a halottak napja és az apák napja. Ezek a munkaszüneti és pihenőnapoktól eltérő jogi kategóriát alkotnak.[1]
A függetlenség napja és az államiság
A függetlenség napja az Észt Köztársaságról emlékezik. A Kormányhivatal közlése szerint az észt néphez intézett kiáltványt, amely független és demokratikus köztársaságként hirdette ki az országot, 1918. február 24-én tették közzé. A törvény ezt a napot nemzeti ünnepnappá és pihenőnappá nyilvánítja.[1][3]
A függetlenség helyreállításának napja és a győzelem napja különálló, törvényben meghatározott munkaszüneti napok. A győzelem napját június 23-án, Szent Iván napját pedig június 24-én tartják, így a két ünnep egymást követő naptári napokra esik.[1]
Keresztény ünnepek és téli munkaszüneti napok
Nagypéntek, húsvétvasárnap és pünkösd törvényes munkaszüneti és pihenőnap. Ezeknek az ünnepeknek a naptári időpontja változó; a törvény megnevezi őket, de nem rendel hozzájuk rögzített dátumot.[1]
A téli munkaszüneti napok Szenteste, karácsony és karácsony másnapja. Vízkereszt és a halottak napja ehelyett a törvény nemzeti jelentőségű napokat tartalmazó külön listáján szerepel.[1]
Munkavégzés munkaszüneti napon
A munkaszerződésekről szóló törvény szerint a munkáltatónak a munkaszüneti napra eső munkaidőért a munkabér kétszeresét kell fizetnie. A munkáltató és a munkavállaló megállapodhat abban, hogy ezt a munkát további szabadidővel kompenzálják, a törvény általános kompenzációs szabályaitól eltérő feltételek szerint.[2]
A törvény értelmében a jogszabályban meghatározott éves szabadságba nem számít bele a nemzeti ünnepnap és a munkaszüneti nap. Ezért az éves szabadság idejére eső munkaszüneti napot nem kell beleszámítani az éves szabadság időtartamába.[2]
Rövidített munkanapok
A munkáltatónak újév, a függetlenség napja, a győzelem napja és Szenteste előtti munkanapon három órával le kell rövidítenie a munkanapot. Ez a szabály közvetlenül az egyes megnevezett ünnepeket megelőző munkanapra vonatkozik.[2]
Az ünnepek körüli munkarend kialakításakor a munkáltatóknak magukat a munkaszüneti napokat és az e négy ünnep előtti munkanapokra vonatkozó külön szabályt is figyelembe kell venniük.[1][2]
Tervezés az észt ünnepekhez igazodva
A naptár tervezésekor különbséget kell tenni a rögzített dátumú ünnepek, például a győzelem napja és Szent Iván napja, valamint a változó időpontú ünnepek, például nagypéntek, húsvétvasárnap és pünkösd között. A törvény szerint az ünnepeket és a nemzeti jelentőségű napokat a Gergely-naptár alapján határozzák meg.[1]
A törvényes listák megnevezik az ünnepeket, illetve azok dátumát vagy megtartásának módját. A változó időpontú ünnepek körüli tervezéshez ellenőrizze a megfelelő naptárt, és vegye figyelembe, hogy a győzelem napja és Szent Iván napja egymást követő napokra esik.[1]
Gyakori kérdések az észtországi ünnepnapokról
Mely napok munkaszüneti napok Észtországban?
A törvényes listán újév, nagypéntek, húsvétvasárnap, a munka ünnepe, pünkösd, a győzelem napja, Szent Iván napja, a függetlenség helyreállításának napja, Szenteste, karácsony és karácsony másnapja szerepel. A függetlenség napja külön nemzeti ünnepnap és pihenőnap.[1]
Mely ünnepek előtt rövidített a munkanap?
Újév, a függetlenség napja, a győzelem napja és Szenteste előtti munkanapon három órával le kell rövidíteni a munkanapot.[2]
Hogyan kompenzálják a munkaszüneti napi munkavégzést?
A munkaszerződésekről szóló törvény a munkaszüneti napon végzett munkáért a munkabér kétszeresét írja elő. A munkáltató és a munkavállaló megállapodhat abban, hogy a kompenzáció eltérő feltételekkel biztosított további szabadidő legyen.[2]
A munkaszüneti nap beleszámít az éves szabadságba?
Nem. A munkaszerződésekről szóló törvény kimondja, hogy a jogszabályban meghatározott éves szabadságba nem számít bele a nemzeti ünnepnap és a munkaszüneti nap.[2]
Minden hivatalos megemlékezési nap munkaszüneti nap?
Nem. A törvény a nemzeti jelentőségű napokat külön sorolja fel a nemzeti ünnepnaptól és az olyan munkaszüneti napoktól, amelyek pihenőnapok.[1]
Források
- Public Holidays and Days of National Importance Act- Riigi Teataja
- Employment Contracts Act- Riigi Teataja
- National holiday- Government Office of Estonia (Riigikantselei)