Újév Kínában
Az újév, kínaiul Yuandan, január 1-jére esik, és országos, törvényben meghatározott munkaszüneti nap. Kínában a Gergely-naptár szerinti új év kezdetét jelöli; a hagyományos holdújévet külön ünneplik a tavaszi fesztivál idején.[1][2]
Egynapos ünnep az országos törvény alapján
Kína nemzeti ünnepekről és emléknapokról szóló rendelkezései az újévet a minden állampolgárra vonatkozó ünnepnapok közé sorolják, és a törvényes ünnepet egynaposra, január 1-jére teszik. Ez általános munkaszüneti nap, nem egy meghatározott csoportnak fenntartott szabadnap.[1]
A rendelkezések szerint ha egy minden állampolgárra vonatkozó ünnepnap szombatra vagy vasárnapra esik, egy munkanapot kell kijelölni pótlólagos szabadnapként. A hatóságok összefüggő szabadnapokat is kijelölhetnek, ezért az adott év közzétett menetrendje eltérhet az egynapos törvényes ünneptől.[1]
Hogyan lett január 1. a Yuandan ünnepe?
A dátum jelentése Kínában a naptárak változását tükrözi. Az 1911-es forradalom után a tartományok képviselői úgy döntöttek, hogy bevezetik a Gergely-naptárt, a hagyományos naptárt pedig tovább használják. 1912. január 1-jén Szun Jat-szen Nanjingban hivatalba lépett a Kínai Köztársaság ideiglenes elnökeként, és e dátumot használták a Kínai Köztársaság időszámításának kezdeteként.[2]
A holdújévet továbbra is megünnepelték. Egy 1913-as javaslat szerint tavaszi fesztiválnak kellett volna nevezni, hogy megkülönböztessék január 1-jétől. Ez a különbségtétel ma is meghatározó a naptárban: a Yuandan a Gergely-naptár szerinti új évet jelöli, míg a tavaszi fesztivál a holdnaptárt követi.[2]
Megemlékezések és rendezvények
Nincs egyetlen olyan szokás, amely meghatározná, hogyan ünneplik január 1-jét Kínában. A hivatalos sanghaji rendezvényjegyzékek egy városi ünneplési formát mutatnak be: a nyilvános programok között visszaszámlálás, koncertek, tűzijáték, lámpásbemutatók és napfelkeltenézés is szerepelt. Egy sanghaji toronyrendezvény leírása a magasba való feljutást a jó szerencse fogadására szolgáló kínai szokásként említi; ezek helyi példák, és a rendezvényprogramok változhatnak.[3]
A Tavaszi fesztiválhoz kapcsolódó szokásokat nem szabad automatikusan a Yuandan ünnepéhez kötni: a két ünnep különböző naptári dátumra esik, és más szerepet tölt be Kína évében.[2]
Tervezés az ünnep idejére
Az országos rendelkezések meghatározzák az ünnepet és a szabadnapra vonatkozó szabályokat, de nem írják elő az egyes hivatalok, bankok, üzletek vagy közlekedési szolgáltatások nyitvatartását. A lakosok és az utazók tervezés előtt ellenőrizzék az érintett szolgáltató saját ünnepi közleményét; a helyi rendezvényjegyzékek a nyilvános ünnepségek felkutatásában is segíthetnek.[1][3]
Gyakori kérdések az újévről Kínában
Munkaszüneti nap az újév Kínában?
Igen. Az országos szabályok január 1-jét egynapos, minden állampolgárra érvényes ünnepnapként sorolják fel.[1]
Mikor tartják az újévet?
A Gergely-naptár szerint január 1-jén tartják.[1]
Pótolják a szabadnapot Kínában, ha január 1. hétvégére esik?
Az országos rendelkezések szerint ha egy minden állampolgárra vonatkozó ünnepnap szombatra vagy vasárnapra esik, egy munkanapon kell pótolni. A hatóságok az éves menetrendben összefüggő szabadnapokat is kijelölhetnek.[1]
Nyitva vannak a hivatalok, bankok, üzletek és a tömegközlekedés?
Az országos ünnepi szabályok nem határozzák meg az egyes szolgáltatások nyitvatartását. Tájékozódjon az adott szervezet vagy közlekedési szolgáltató menetrendjéről.[1]
A Yuandan ugyanaz, mint a tavaszi fesztivál?
Nem. A Yuandan a Gergely-naptár szerinti január 1-jei újév; a tavaszi fesztivál a hagyományos holdújévi ünnep.[2]
Források és hivatkozások
A(z) Újév (Kína) vonatkozásában felhasznált források:
- 全国年节及纪念日放假办法- Yunfu Municipal Human Resources and Social Security Bureau
- 春节古时称“元旦”- Beijing Municipal People’s Government portal; article credited to Beijing Daily
- Celebrate New Year in Shanghai: Shows, fireworks and more- Shanghai Municipal People’s Government