A függetlenség napja – Argentína

A tucumáni függetlenségi nyilatkozat

A tucumáni kongresszus 1816. július 9-én kikiáltotta a spanyol koronától való függetlenséget. A nyilatkozatot később kiegészítették a „bármely más idegen uralom” elutasításával, kimondva, hogy az Egyesült Tartományok szabadok és függetlenek Spanyolországtól, annak királyától és utódaitól.[2]

A nyilatkozat lezárta az 1810-ben kezdődő forradalmi folyamat egyik fontos szakaszát. A kongresszus Buenos Airesen kívül, Tucumánban ülésezett; a várost máig szorosan összeköti az eseménnyel a történelmi ház, ahol a nyilatkozatot elfogadták.[2]

Országos munkaszüneti nap

Argentína 27 399. számú törvénye július 9-ét a függetlenség napjaként a nem áthelyezhető országos ünnepnapok közé sorolja. A dátum július 9. marad, nem kerül egy közeli hétfőre, ha hétvégére esik.[1]

Az országos munkaszerződési törvény hatálya alá tartozó munkavállalókra a nemzeti ünnepnapokon a vasárnapi pihenőnap szabályai érvényesek. Ha az ünnepnapon dolgoznak, a törvény rendes munkabérükön felül ugyanekkora összeget ír elő; egyes munkavállalókra más foglalkoztatási szabályozás vonatkozik.[4]

Megemlékezések és szokások

A hivatalos megemlékezések között szerepelhetnek ünnepségek a tucumáni Casa Histórica de la Independencia épületénél. Egy kormányzati beszámoló egy rendezvényen virrasztásról, a himnuszról, a kongresszusi küldöttek tiszteletére elhelyezett koszorúkról és néptáncbemutatókról számol be.[3]

Nemzeti múzeumok is megemlékeztek a dátumról zászlófelvonással, tárlatvezetéssel és kulturális programokkal. Ezek konkrét rendezvények példái, nem egységes országos menetrend; az adott helyszín programjairól a helyi közleményekből tájékozódjon.[3]

Az első ünnepségeket szintén Tucumánban tartották. A kongresszus késő esti ülése után július 10-én ünnepségek következtek, köztük mise, július 21-én pedig népes összejövetelt rendeztek a Campo de Carreras területén.[2]

Tervezés az ünnep körül

Mivel július 9. országos ünnepnap, a munka és a szolgáltatások rendje eltérhet a szokásostól. A törvény meghatározza az ünnep státuszát, de nem garantálja, hogy minden üzlet, látványosság vagy közlekedési szolgáltatás azonos nyitvatartást követ; utazás előtt közvetlenül érdeklődjön a hivatalnál, helyszínnél vagy szolgáltatónál.[1]