Nagypéntek Svédországban
Nagypéntek svédül Långfredagen; munkaszüneti nap, amely Jézus kereszthalálára emlékezik. A svéd törvény húsvétvasárnap közvetlen előtti péntekre teszi, a svéd források pedig a komor megemlékezés hosszú, idővel változó történetét ismertetik.[1][2][3]
Változó dátumú munkaszüneti nap
A svéd munkaszüneti napokról szóló törvény az ország ünnepnapjai közé sorolja nagypénteket, és dátumát húsvétvasárnaphoz legközelebb eső korábbi péntekben határozza meg. Dátuma ezért a húsvéttal együtt változik, nem a hónap egy rögzített napjára esik.[1]
A törvény munkaszüneti státuszt ad a napnak, de nem határoz meg általános szabályt arra, hogy minden munkavállaló szabadnapot kap-e, és helyettesítő napot sem ír elő. Ma sokak számára nagypéntek elsősorban munkaszüneti nap.[1][3]
A gyász és a csend napja
A keresztény megemlékezés Jézus szenvedésére és kereszthalálára emlékeztet. Svédországban nagypéntek az 1770-es években lett munkaszüneti nap. Svéd neve, a Långfredagen, azt jelenti: „hosszú péntek”.[2][3]
A 20. század nagy részében a svéd beszámolók szerint a nap kifejezetten visszafogott volt. Az emberek gyakran feketét viseltek, a tevékenységeket a szükséges munkára korlátozták, a gyerekeket pedig nem engedték a szokásos módon a szabadban játszani. A nyilvános szórakoztató programokat, köztük a filmvetítéseket, táncokat és egyéb rendezvényeket 1969-ig törvény tiltotta.[3]
Egyházi megemlékezések
A Svéd Egyház gyülekezetei Jézus kereszthalálának történetére összpontosító istentiszteleteket tartanak. Az egyház ezeket csendesnek és komolynak írja le; gyakran nem használnak hangszereket, és a harangok sem szólnak. A gyülekezetek a nap folyamán több istentiszteletet is tarthatnak.[4]
A naphoz régebbi népszokások is kötődtek. Svédország számos vidékén az emberek egykor nyírfaágakat használtak a rispiskning nevű szokásban, amely Jézus szenvedésére emlékeztetett. A Nyelvi és Néprajzi Intézet feljegyezte a szokás regionális elnevezéseit is: Upplandban és az északi part menti területeken például påskskräcka, Gotlandon pedig påskskräck(en) néven ismerték.[3]
Mire számíthatunk ma?
A nap egykor általánosan elterjedt képe, amikor az üzletek zárva voltak és a közélet leállt, történelmi jelenség. A Skansen ismertetője ezt a régebbi gyakorlatot írja le, a Nyelvi és Néprajzi Intézet pedig dokumentálja, miként változott meg a nap jellege az utóbbi évtizedekben.[2][3]
Tervezés előtt közvetlenül az adott vállalkozásnál vagy közlekedési szolgáltatónál érdeklődjön.[1]
Nagypéntek Svédországban: gyakran ismételt kérdések
Munkaszüneti nap nagypéntek Svédországban?
Igen. A svéd munkaszüneti napokról szóló törvény Långfredagen néven, azaz nagypéntekként munkaszüneti napként sorolja fel. Maga a törvény nem határoz meg általános szabadnapra való jogosultságot minden munkavállaló számára.[1]
Mikor van nagypéntek?
Húsvétvasárnap közvetlen előtti péntekre esik, ezért a naptári dátuma évről évre változik.[1]
Nyitva vannak az üzletek és a látványosságok?
Jár tömegközlekedés nagypénteken?
Utazás előtt ellenőrizze az illetékes helyi szolgáltató menetrendjét.
Források és hivatkozások
A(z) Nagypéntek (Svédország) vonatkozásában felhasznált források:
- Lag (1989:253) om allmänna helgdagar- Sveriges riksdag
- Easter Holidays at Skansen- Skansen
- Långfredagen- Institutet för språk och folkminnen
- Långfredagen – Jesus blir korsfäst- Svenska kyrkan