Az államiság napja Szerbiában
Szerbia február 15-én és 16-án tartja az államiság napját, amelyet Sretenje néven ismernek. Az ünnep az 1804-es első szerb felkelést kapcsolja össze Szerbia első alkotmányának 1835-ös elfogadásával; mindkét esemény a szerb államiság helyreállításához és fejlődéséhez kötődik.[1]
Időpont és jogállás
Szerbia állami és egyéb ünnepekről szóló törvénye Sretenjét február 15-én és 16-án tartott nemzeti ünneppé nyilvánítja. Ezeken a napokon az állami és más közintézmények, a vállalatok és egyéb szervezetek nem dolgoznak, kivéve azokat a szolgáltatásokat, amelyeknek a köz vagy az állam sérelmének elkerülése érdekében működniük kell, valamint azokat a munkákat, amelyeket nem lehet megszakítani.[1]
Ha az ünnep bármelyik napja vasárnapra esik, a következő munkanap is munkaszüneti nap. Ez a szabály az államiság napjára is vonatkozik, mivel nemzeti ünnep; a törvény külön vallási ünnepekre vonatkozó szabályai nem írják elő ezt a vasárnap utáni áthelyezést.[1]
Két történelmi mérföldkő
A törvény az államiság napját az első szerb felkeléshez köti, amely 1804. február 15-én, Orašacban tartott gyűlésen vette kezdetét, valamint a Szerb Fejedelemség első alkotmányához. A törvény szerint az alkotmányt 1835. február 15-én Kragujevacban hirdették ki és erősítették meg esküvel.[1]
Az ünnep így az oszmán uralom elleni felkelésre és egy korai alkotmányos mérföldkőre egyaránt emlékeztet. A szerb kormány beszámolói a felkelést a szerb államiság helyreállítása kezdeteként, az alkotmányt pedig a modern szerb állam alapjaként írják le.[2]
Ünnepségek és megemlékezések
A hivatalos megemlékezések része volt állami ünnepség az Orašacban álló Karađorđe-emlékműnél, a felkeléshez kötődő helyszínen. Egy kormányzati beszámoló szerint az ünnepség része volt a felkelőkért tartott megemlékező istentisztelet, a koszorúzás és Szerbia nemzeti himnuszának előadása.[2]
Az államiság napján Belgrádban is tarthatnak hivatalos ünnepségeket. A szerb kormány beszámolt egy, a Szerbia Palotában tartott rendezvényről, amelyen az államfő állami kitüntetéseket adott át. Ezek a hivatalos példák a polgári megemlékezéseket dokumentálják; nem jelentenek egyetlen, családok által követett szokást az ünnep megtartására.[2]
Mire számíthat?
A törvényben meghatározott munkaszüneti napokon a kormányhivatalok és sok vállalkozás általában zárva tart. A törvény lehetővé teszi az alapvető szolgáltatások folytatását, valamint azoknak a munkáknak az elvégzését, amelyek jellege vagy technológiája folyamatos működést követel meg, ezért nem minden munkahely zár be.[1]
A törvény nem határoz meg egységes országos nyitvatartást az üzletek, illetve menetrendet a tömegközlekedés számára. A nyitvatartás és a szolgáltatások menetrendje az üzemeltetőtől függhet, ezért utazás vagy időpont egyeztetése előtt érdeklődjön közvetlenül az üzletnél, banknál, közlekedési szolgáltatónál vagy közhivatalnál.[1]
Gyakori kérdések
Mikor van az államiság napja Szerbiában?
Minden évben február 15-én és 16-án tartják. Ha bármelyik nap vasárnapra esik, a következő munkanap is munkaszüneti nap.[1]
Munkaszüneti nap az államiság napja?
Igen. A törvény mindkét napot munkaszüneti nappá nyilvánítja a közintézmények, vállalatok és egyéb szervezetek számára, kivéve a működésre kötelezett vagy meg nem szakítható szolgáltatásokat.[1]
Mire emlékeznek ezen az ünnepen?
Az Orašacban 1804. február 15-én kezdődött első szerb felkelésre, valamint az első szerb alkotmány 1835. február 15-i kihirdetésére és esküvel történő megerősítésére emlékeznek.[1]
Nyitva vannak az üzletek és a tömegközlekedés?
A törvény nem határoz meg egységes országos menetrendet. Egyes szolgáltatások tovább működhetnek, ezért érdeklődjön az adott vállalkozásnál vagy közlekedési szolgáltatónál a nyitvatartásról, illetve menetrendről.[1]
Források és hivatkozások
A(z) Az államiság napja (Szerbia) vonatkozásában felhasznált források:
- Zakon o državnim i drugim praznicima u Republici Srbiji- Paragraf Lex
- Central state ceremony marking Statehood Day held in Orašac- Government of the Republic of Serbia