Mindenszentek Guatemalában
Guatemala november 1-jén tartja a mindenszenteket, amely a munka törvénykönyve szerint fizetett ünnepnap a magánszektor dolgozóinak. Santiago Sacatepéquezben és Sumpangóban ehhez a naphoz különösen szorosan kapcsolódik az ősökkel való kapcsolatot szolgáló óriássárkányok készítése és bemutatása.[1][4]
Dátum és jogi státusz
Guatemala munka törvénykönyvének 127. cikke november 1-jét a magánszektor dolgozóinak fizetett pihenőnapjaként sorolja fel. Más nemzeti ünnepnapokat és egy helyi fesztiválnapot is megnevez.[1]
Guatemalában van olyan jogszabály, amely a belföldi turizmus ösztönzésére egyes ünnepnapokat áthelyezhet. A 2018-as módosítás május 1-jét, június 30-át, október 20-át, a helyi fesztiválnapokat és az alkalmazandó kollektív szerződésekben meghatározott pihenőnapokat sorolja fel. November 1. nem tartozik a szabály hatálya alá eső dátumok közé.[2][3]
Az óriássárkányok helyi hagyománya
A Santiago Sacatepéquezben és Sumpangóban élő közösségek sárkányhagyománya kulturális és szellemi életükben gyökerezik. Az UNESCO szerint a 19. század végére és a 20. század elejére nyúlik vissza; a sárkányokat a mindenszentek és a halottak napja alkalmából rendezett vásárokon mutatják be vagy eregetik, hogy kapcsolatot teremtsenek az ősökkel. A hagyományt 2024-ben felvették az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.[4]
Guatemala Kulturális és Sportminisztériuma a közösségeket túlnyomórészt maja-kaqchikelként írja le, és elmagyarázza, hogy világképük szerint az elhunytak ősökké válnak, akikkel az élők kapcsolatba léphetnek és akikről megemlékeznek. Az óriássárkányok szellemi kapcsolatot teremtenek élők és holtak között.[5]
A sárkányok készítése és bemutatása
A sárkányok előkészítése hónapokig tart. A csoportok terveket javasolnak és választanak, előkészítik és feldíszítik a látható felületet, majd alátéttel, kerettel, rojtokkal és farokkal egészítik ki. A minták aktuális társadalmi, politikai, kulturális vagy környezeti témákat is feldolgozhatnak. Méretüktől függően a sárkányokat november 1-jei ünnepségeken eregetik vagy nyilvánosan állítják ki.[4][5]
Ez a nemzedékek között továbbadott közösségi hagyomány. Az UNESCO megjegyzi, hogy különböző korú és képességű emberek vesznek részt benne, a helyi kézműves bizottságok pedig segítenek megszervezni a vásárokat. A sárkányok így a szakképzett készítést, a nyilvános bemutatást és a közös megemlékezést ötvözik, nem csupán díszként szolgálnak.[4]
Ételek és megemlékezés
A fiambre Guatemalában november 1-jéhez kapcsolódik. A guatemalai turisztikai intézet hagyományos ételként írja le, amely hispán kor előtti eredetű zöldségeket és európai, spanyol eredetű felvágottakat egyesít. Ez alátámasztja az összetevők általános leírását, de azt nem, hogy minden recept meghatározott számú vagy összetételű hozzávalót tartalmaz.[6]
A Santiago Sacatepéquezben és Sumpangóban tartott sárkányvásárok a halottakra való emlékezés és az ősökkel való kapcsolatfelvétel jegyében zajlanak. Az ételhagyománnyal együtt azt mutatják, miként kapcsolódhat a kulturális emlékezet a közös közösségi tevékenységekhez.[4][5][6]
Gyakran ismételt kérdések
Mikor van mindenszentek Guatemalában?
November 1-jén tartják. Guatemala munka törvénykönyve ezt a dátumot a magánszektor dolgozóinak fizetett pihenőnapjaként nevezi meg.[1]
Hivatalos munkaszüneti nap?
Igen. A munka törvénykönyvének 127. cikke november 1-jét a magánszektor dolgozóinak fizetett pihenőnapjaként sorolja fel.[1]
Áthelyezik az ünnepnapot, ha november 1. hétvégére esik?
Hol tartják az óriássárkányok hagyományához kapcsolódó eseményeket?
A dokumentált vásárokat Santiago Sacatepéquezben és Sumpangóban tartják, ahol a mindenszentek és a halottak napja alkalmából bemutatják vagy eregetik a sárkányokat.[4]
Mi az a fiambre?
Hagyományos, november 1-jéhez kapcsolódó guatemalai étel; az országos turisztikai intézet hispán kor előtti eredetű zöldségeket és európai, spanyol eredetű felvágottakat tartalmazó ételként írja le.[6]
Források és hivatkozások
A(z) Mindenszentek (Guatemala) vonatkozásában felhasznált források:
- Código de Trabajo- Organismo Judicial de Guatemala, Centro Nacional de Análisis y Documentación Judicial
- Congreso de la República de Guatemala: Decreto 19-2018- Congreso de la República de Guatemala
- Decreto 19-2018, Reforma al Decreto Número 42-2010 del Congreso de la República, Ley que Promueve el Turismo Interno- Congreso de la República de Guatemala
- Technique of making the giant kites of Santiago Sacatepéquez and Sumpango, Guatemala- UNESCO Intangible Cultural Heritage
- Técnica de elaboración de los barriletes gigantes de Santiago y Sumpango, Sacatepéquez- Ministerio de Cultura y Deportes de Guatemala
- Guatemala corazón del mundo maya: folleto 18- Instituto Guatemalteco de Turismo (INGUAT)