Nagy imanap – Feröer-szigetek

Az imának szentelt nap

A feröeri államegyház magyarázata szerint a napnak nincs bibliai eredete. Több bűnbánati és imanap összevonásával hozták létre egy 1686-os királyi rendelet alapján, és húsvét utáni negyedik péntekre tűzték ki. Így időpontja a húsvéttal együtt tolódik a tavasz folyamán.[2]

Az egyház beszámolója a nap nevét és célját a népért és az országért mondott imához kapcsolja. Leírása szerint a megünneplés ma kevésbé szigorú, mint korábban, a naphoz azonban továbbra is istentiszteletek tartoznak.[2]

Történet és ünneplés a Feröer-szigeteken

A feröeri egyház beszámolója szerint korábban szigorúan tartották meg ezt a napot. Feljegyzi azt a szokást, hogy az ünnepet megelőző este hat órától az ünnepnap este hat órájáig nem szállhatott fel füst a házakból, és azt is írja, hogy az emberek ebben az időszakban böjtöltek. Ezek történelmi gyakorlatok; a forrás nem állítja, hogy ma is szabályként követnék őket.[2]

Ugyanez a beszámoló megjegyzi, hogy Suðuroy szigetén a napot „heilig fríggjadagur”-nak, azaz „szent pénteknek” is nevezték. A jelenkori ünneplésről kevesebb részletet ad: istentiszteletek napjaként említi, anélkül, hogy a feröeri közösségek mindegyikére jellemző egységes szokást írna le.[2]

Ünnepnap a naptárban

A Visit Faroe Islands a nagy imanapot is feltünteti a munkaszüneti napok naptárában.[1]

Tágabb történeti összefüggésként a dániai Evangélikus Lutheránus Egyház úgy írja le a nagy imanapot, mint az imának, a böjtnek és a bűnbánatnak szentelt, 1686-ban létrehozott napot. Beszámolója a meleg búzazsemlét is az ünnep dániai vonatkozásaihoz köti. Ez a forrás nem igazolja, hogy a zsemle feröeri szokás lenne, ezért nem tekinthető bizonyítéknak arra, mit esznek hagyományosan a Feröer-szigeteken.[3]

Tervezés az ünnepre

Ha egy adott üzletre, hivatalra, bankra vagy kompra van szüksége, tervezés előtt ellenőrizze annak ünnepi nyitvatartását vagy menetrendjét.[1]