A boyacái csata Kolumbiában
Kolumbia augusztus 7-én emlékezik meg a boyacái csatáról, felidézve az 1819-es győzelmet, amely megnyitotta az utat a függetlenség és a főváros, Santafé elfoglalása felé. Ez az országos, fizetett munkaszüneti nap a köz- és a magánszektor dolgozói számára, és a kolumbiai hadsereg napjaként is megünneplik.[1][2]
Rögzített dátum és fizetett szabadnap
Az 1983. évi 51. törvény augusztus 7-ét a köz- és magánszektor dolgozóinak fizetett pihenőnapot biztosító polgári és vallási ünnepek közé sorolja. A törvény bizonyos ünnepeket a következő hétfőre helyez át, ha azok nem hétfőre esnek, augusztus 7. azonban nincs az áthelyezendő dátumok között. Az ünnep ezért augusztus 7-én marad akkor is, ha hétvégére esik.[1]
A Banco de la República augusztus 7-ét banki munkaszüneti napként tartja számon. A törvény a dolgozók fizetett pihenőnaphoz való jogát rögzíti; önmagában nem határozza meg az iskolai naptárat, ezért a családok tájékozódjanak az iskolájuk rendjéről.[1][5]
A csata és következményei
A csatára 1819. augusztus 7-én került sor Boyacá városának közelében, Tunja és Ventaquemada között. A hazafiak erőit Simón Bolívar és Francisco de Paula Santander vezette, a királypárti csapatokat José María Barreiro irányította. Az összecsapás a Casa de Teja útkereszteződés környékén zajlott, távolabb attól a hídtól, amelyről a csata közismert nevét kapta. Mindkét fél a Teatinos folyó hídján akart átkelni a főváros felé vezető útvonalon.[2][3]
A királypártiak vereségének és Barreiro elfogásának jelentős politikai következményei voltak: a főváros, Santafé védtelenné vált, a győzelem pedig hozzájárult a terület jelentős részének felszabadításához. A függetlenségi háború egésze azonban nem ért véget; a Banco de la República kulturális enciklopédiája szerint a harcok legalább további négy évig folytatódtak.[2]
Így emlékezik meg Kolumbia az évfordulóról
Az évforduló szorosan kötődik a csata helyszínéhez és a fegyveres erőkhöz. Boyacá kormánya dokumentálta a történelmi emlékműnél tartott szertartásokat, köztük a katonai tiszteletadást, a kitüntetések átadását és a koszorúzást. A nemzeti kormány egyik üzenete arra is buzdítja a kolumbiaiakat, hogy augusztus 7-én tűzzék ki az ország zászlaját.[4][5]
A megemlékezések nem korlátozódnak Boyacára. A kolumbiai polgári védelem több megye, köztük Santander, Tolima és Putumayo településein is rögzített felvonulásokat, valamint kulturális és polgári szertartásokat. Ezek példák az ünneplés megjelenési formáira; a helyi programok évről évre eltérhetnek.[4]
Mire számíthat látogatóként?
A közhivatalok zárva tartanak a törvény szerinti munkaszüneti napon, és a dátum banki munkaszüneti nap is. Tervezés előtt érdeklődjön az üzleteknél vagy a közlekedési szolgáltatóknál, mert a nyitvatartásuk eltérő lehet.[1][5]
A történelem iránt érdeklődők felkereshetik a boyacái csata emlékműegyüttesét, amely az augusztus 7-i eseményeknek szentelt emlékhelyeket foglal magában. A történelmi híd része az emlékhelyek tájának, de maga a csata a közelben, nem a hídon zajlott.[2][3]
Gyakori kérdések a boyacái csata ünnepéről
Fizetett munkaszüneti nap augusztus 7. Kolumbiában?
Igen. Az 1983. évi 51. törvény augusztus 7-ére a köz- és a magánszektor dolgozóinak egyaránt fizetett pihenőnapot biztosít.[1]
Hétfőre kerül az ünnep, ha augusztus 7. hétvégére esik?
Nem. A törvény hétfőre áthelyezhető ünnepeket felsoroló listája nem tartalmazza augusztus 7-ét, ezért az ünnep a naptári dátumán marad.[1]
Nyitva vannak a bankok és az üzletek?
Források és hivatkozások
A(z) A boyacái csata (Kolumbia) vonatkozásában felhasznált források:
- Ley 51 de 1983- Departamento Administrativo de la Función Pública
- Puente de Boyacá- Banco de la República, Banrepcultural
- ¿Qué sabemos del Puente de Boyacá?- Banco de la República, Banrepcultural
- La DCC participó en los actos conmemorativos del 7 de Agosto- Defensa Civil Colombiana
- FERIADO BANCARIO - Batalla de Boyacá- Banco de la República