Patrice Emery Lumumba miniszterelnök évfordulója Kongóban (Kinshasa)
Patrice Emery Lumumba napja törvényes munkaszüneti nap a Kongói Demokratikus Köztársaságban, amelyet január 17-én tartanak. Az ország első miniszterelnökére és nemzeti hősére emlékezik, akinek ezen a napon, 1961-ben történt meggyilkolását a függetlenség és a nemzeti egység történetének részeként tartják számon.[1][3][4]
Jogi státusz és dátum
A Kongói Demokratikus Köztársaság törvényes munkaszüneti napjait felsoroló 2023-as rendelet január 17-ét Patrice Emery Lumumba nemzeti hős napjaként nevezi meg. Azt is kimondja, hogy ha egy felsorolt ünnepnap vasárnapra esik, a hozzá kapcsolódó szabadnapot az azt megelőző napon kell kivenni.[1]
A Munka Törvénykönyve az országban működő munkavállalókra és munkáltatókra vonatkozik, beleértve a munkaszerződéssel közszolgálati feladatokat ellátó dolgozókat is. Egyes csoportokra, köztük a közszolgálati jogállás alapján foglalkoztatott köztisztviselőkre nem terjed ki. A törvényes munkaszüneti napokra díjazást is előír.[2]
Miért fontos ez a nap?
Lumumba akkor lett miniszterelnök, amikor az egykori Belga Kongó a függetlenség felé tartott; ezt 1960. június 30-án kiáltották ki. Hivatali ideje a függetlenséget követő válság időszakára esett. 1961. január 17-én letartóztatták és meggyilkolták; halálának napját választották e nemzeti ünnep dátumául.[3]
A kongói elnöki hivatal az ország első nemzeti hőseként írja le Lumumbát. A függetlenségről szóló beszámolója felidézi 1960. június 30-i beszédét, amelyben a felszabadulásért folytatott küzdelemről beszélt. A megemlékezés ezért egyaránt kapcsolódik halálához és a nemzeti függetlenség történetében betöltött szerepéhez.[4]
Megemlékezések az országban
Az elnöki hivatal által dokumentált hivatalos megemlékezések többféle formát öltöttek, és az ország több részén zajlottak. Lumumba földi maradványainak 2022-es hazaszállításakor Lubumbashiban rendezett szertartáson hagyományos vezetők vettek részt, csendes megemlékezést tartottak, Shilatembo településen pedig virrasztást rendeztek, azon a helyen, amelyet meggyilkolásával hoznak összefüggésbe. A miniszterelnök ott elmondott beszéde Lumumba és társai emlékét a területi integritáshoz és a nemzeti egységhez kapcsolta.[4]
Kisangani városában az elnöki hivatal beszámolója szerint ugyanezen temetési megemlékezések részeként hagyományos anamongói szertartást is tartottak, amelyen hagyományos jelképeket mutattak be.[4]
Gyakorlati tudnivalók
A rendelet törvényes munkaszüneti nappá nyilvánítja ezt a dátumot, és szabályt ad arra az esetre, ha vasárnapra esik. A Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalókra vonatkozik, és törvényes munkaszüneti napokon díjazást ír elő. Indulás előtt tájékozódjon az egyes hivatalok és üzletek nyitvatartásáról, illetve az adott szolgáltatónál a közlekedési lehetőségekről.[1][2]
Gyakran ismételt kérdések
Mikor van Patrice Emery Lumumba miniszterelnök évfordulója?
A törvényes ünnepnapot minden évben január 17-re teszik. A rendelet szerint, ha vasárnapra esik, a hozzá kapcsolódó szabadnapot az azt megelőző napon kell kivenni.[1]
Munkaszüneti nap?
Igen. A 2023-as rendelet január 17-ét törvényes munkaszüneti napként sorolja fel a Kongói Demokratikus Köztársaságban.[1]
Bezárnak a bankok és az üzletek?
Indulás előtt tájékozódjon az adott bank vagy üzlet nyitvatartásáról.
Vannak sajátos ételek vagy szokások ezen a napon?
A hivatalos és regionális megemlékezések között szerepelt Kisanganiban egy hagyományos anamongói szertartás, amelyen hagyományos jelképeket mutattak be.[4]
Források és hivatkozások
A(z) Patrice Emery Lumumba miniszterelnök évfordulója (Kongó (Kinshasa)) vonatkozásában felhasznált források:
- 30 mars 2023. - Ordonnance n° 23-042 fixant la liste des jours fériés légaux en République démocratique- Journal officiel de la République démocratique du Congo / Droit Congolais
- LOI 2002 PORTANT CODE DU TRAVAIL- Legali
- The Congo, Decolonization, and the Cold War, 1960–1965- Office of the Historian, U.S. Department of State
- Lumumba revient 61 ans après sur le lieu de son assassinat- Présidence de la République démocratique du Congo