Húshagyó hétfő – Bolívia

Országos ünnepnap

Bolívia 2750. számú legfelsőbb rendelete mind Húshagyó hétfőt, mind a farsang keddjét az egész országban az állami és a magánszektor tevékenységének felfüggesztésével járó országos ünnepnapként sorolja fel. A rendelet magát a két napot nevezi meg, ezért a hétfői munkaszünet nem korlátozódik egy adott régióra vagy munkavállalói csoportra.[1]

A rendelet általános szabályt is megállapít bizonyos vasárnapra eső ünnepnapok következő hétfőre helyezésére, a farsangot azonban kifejezetten kizárja ebből. Húshagyó hétfőre vagy Húshagyó keddre nem jelöl meg külön pótnapot.[1]

Ünnep a bolíviai farsang idején

Húshagyó hétfő a kétnapos országos farsangi ünnep hétfői napja. Ez a két nap a bolíviai farsangi ünnepségek része, amelyek a kormányzati beszámolók szerint országszerte zajlanak és eltérő regionális hagyományokat tükröznek.[1][4]

A bolíviai farsang egyik különösen jelentős szokása a ch’alla, vagyis a hálaadás és a Pachamamától, a Földanyától kért jólét rítusa. Ezek a megemlékezések különösen a Martes de Ch’allához kapcsolódnak, így Húshagyó hétfő mellett Húshagyó keddnek is sajátos kulturális jelentősége van.[3][4]

Szokások és helyi megemlékezések

A beszámolók szerint a ch’alla szokásai közé tartozik a családi összejövetel, egy k’oa, azaz rituális felajánlás elkészítése, valamint az otthonok, vállalkozások és járművek díszítése például virágokkal, szalagokkal és konfettivel. Ezek a megemlékezések a hálát és a jóllét, illetve a jólét iránti reményeket fejezik ki. A szokások helyenként és háztartásonként eltérnek, ezért nem tekinthetők olyan országos forgatókönyvnek, amelyet hétfőn mindenki követ.[3]

A farsanghoz nyilvános ünnepségek, zene és tánc is kapcsolódik. Bolívia hagyományai megyénként eltérnek; az országos munkaszünet lehetőséget ad arra, hogy az emberek a tágabb ünnepi időszak alatt távol maradjanak a szokásos állami és magántevékenységektől.[1][4]

Az orurói karnevál öröksége

Oruro Bolívia farsangi hagyományainak egyik jól dokumentált példáját kínálja. Az UNESCO a várost az uru nép egykori szertartási helyeként írja le, és elmagyarázza, hogy miután a spanyol hatóságok a 17. században betiltották szertartásaikat, az uru nép keresztény formák között folytatta azokat. Az Ito fesztivál keresztény rítussá alakult, az uru Tiw istenhez kapcsolódó diablada pedig az orurói karnevál fő táncává vált.[2]

Az UNESCO az entrada néven ismert körmenetet a karnevál fő eseményeként azonosítja, és ismerteti a maszkjait, textíliáit és hímzéseit. Oruro története segít megérteni az őslakos és keresztény elemek keveredését ebben a konkrét ünneplésben; ez azonban nem tekinthető minden régió farsangi szokásai általános példájának.[2]

Zárvatartás és közlekedés

Mivel az országos rendelet előírja az állami és a magánszektor tevékenységének felfüggesztését, a közhivatalok és sok szokásos munkahely bezár Húshagyó hétfőn. A rendelet nem tartalmaz szolgáltatónkénti nyitvatartási rendet, ezért utazás előtt közvetlenül érdeklődjön az érintett hivatalnál, vállalkozásnál vagy közlekedési szolgáltatónál.[1]